Puccsot hirdetett a Wagner zsoldoscsapat vezére Oroszországban?

Mindenkit arra kért, hogy maradjon nyugodt, ne reagáljon a provokációkra, és kerülje az utcákat. Állítása szerint dolguk végeztél visszatérnek majd a frontra.

Az nem teljesen egyértelmű, hogy mit akar elérni, kit akar eltávolítani a hatalomból. Arról beszélt, hogy az elnöki adminisztrációt, a kormányt, stb. nem érintik a követelései, de „megbünteti azokat, akik tönkretették sok tízezer katona életét” és „visszaállítja az igazságosságot”.

– merülhetett fel joggal a kérdés. A válasz azonban korántsem egyszerű. Maga Jevgenyij Prigozsin nem puccsról, hanem „az igazság menetéről” beszélt, ugyanakkor nem is kérdéses, hogy – legalábbis a fennálló hatalom egy része elleni – lázadásra buzdított.

Hogy szavait Moszkvában is komolyan veszik, azt jelzi: már az orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) is bűnügyi eljárást indított a Wagner-vezér ellen, amiért fegyveres felkelésre szólított fel a kormányzat ellen.

Az FSZB később közleményt is kiadott, amiben „hátbaszúrásnak” nevezik Prigozsin szavait, illetve felszólították a zsoldosokat, hogy ne engedelmeskedjenek neki. 

A helyzet komolyságát jelzi, hogy Szergej Szurovikin hadseregtábornok is videós beszédet intézett a Wagner-katonákhoz, amelyben felszólítja őket, hogy ne vegyenek részt a lázadásban.

Igor Girkin, az orosz titkosszolgálat volt tisztje úgy vélte, hogy  Oroszország a katonai puccs szélén áll.  Elképzelhető, hogy két hatalmi klikk küzd egymással, és egy harmadik, amelynek az FSZB és az Orosz Biztonsági Tanács a része, próbál semleges maradni – latolgatta a lehetőségeket.

Hogy Jevgenyij Prigozsin nem vonul azonnal Moszkva ellen, az viszont biztos. Órákkal a beszéde után sem érkezett még jelentés arról, hogy csapatai megindultak volna, vagy összecsaptak volna a reguláris orosz hadsereggel.

Meg nem erősített médiajelentések szerint katonai járművek tűntek fel viszont Moszkva belvárosában, illetve a kelet-ukrajnai Rosztov-on-Donban is, ahol korábban Szergej Sojgu védelmi miniszter járhatott. Később a TASZSZ orosz hírügynökség is megerősítette, hogy

Más híradások szerint a hatóságok razziáztak a Wagner csoport szentpétervári irodájában is. Vannak tehát arra utaló jelek, hogy a különutasságáról és szókimondásáról híres Jevgenyij Prigozsin fenyegetései most többek voltak üres blöffnél.

A mostani kirohanása sem volt előzmény nélküli. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, pénteken a Wagner-vezér azzal vádolta meg az orosz reguláris hadsereget, hogy szándékos csapást mértek csapataira. Ezt a moszkvai védelmi minisztérium tagadta. De nem érte be ennyivel, ezen kívül hazugsággal vádolta meg Moszkvát. Többek között azt állította, hogy Oroszország vezetése elkerülhette volna a háborút, ha tárgyalásokat folytat Ukrajna elnökével, Volodimir Zelenszkijjel.

– fakadt ki. 

Jevgenyij Prigozsin kifejezetten ellenséges viszonya a reguláris hadsereggel, és különösen Szergej Sojgu védelmi miniszterrel nem új keletű. Korábban számos alkalommal bírálta már a hadvezetést, amiért nem kapnak elég muníciót, vagy mert a zsoldoshadsereg éri el a legjobb eredményeket. De addig még a Wagner-vezér sem merészkedett, hogy ilyen nyíltan ellentmondjon Vlagyimir Putyinnak (még ha az ő nevét most is óvatosan ki is kerülte).

Hogy egyébként lehet-e esélye a sikerre egy puccskísérletnek? Ezt nehéz megítélni, de valószínűleg nem sok. Habár a Wagner-csoport jelentős katonai erőt képvisel (csúcspontjukon 40 ezer harcosuk is volt), az valószínűtlennek tűnik, hogy bemasíroznak Moszkvába.

Egyelőre nem látszik az sem, hogy a politikai elitből valaki az oldalukra álljon, és aligha van meg a támogatottságuk a lakosság körében sem. 

A következmények mindenképpen súlyosak: Jevgenyij Prigozsin már túl messzire ment. 

Viszont ha leszámolnak vele, garantáltan legalább évtizedekre börtönbe kerül. Kérdés viszont, hogy akkor mi lesz a sorsa az ukrajnai háborúban kulcsszerepet játszó Wagner csoportnak?

Az ukránok egyébként az eseményekre röviden annyit reagáltak: „figyelünk”.