Így tette tönkre az embereket a bálnavadászat

Több száz éves, a sarkvidéken eltemetett holttesteket vizsgáltak meg

BELFÖLD
  • 2026.06.04. - 15:35
bálna
Képünk illusztrációJoseph Prezioso / ANADOLU / Anadolu via AFP

Egy új tanulmány alapján a 17–18. századi sarkvidéki bálnavadászok kemény és veszélyes életéről árulkodnak azok a csontvázak, amelyeket a Spitzbergák egyik történelmi temetőjében tártak fel – számol be a Live Science alapján az ng.24.hu.

A régészek szerint a maradványokon jól láthatók a rendkívüli fizikai megterhelés és a skorbut nyomai is, maga a lelőhely pedig a klímaváltozás miatt gyors ütemben pusztul.

A Likneset nevű lelőhely norvégül Holttest-fokot jelent. Ez a Spitzbergák legnagyobb bálnavadász-temetője, a sarkvidéki területen az idők során több száz sekély sírt azonosítottak.

A szakemberek ezúttal 20 sírt vizsgáltak meg, a csontvázak alapján a férfiak rövid, rendkívül megterhelő életet élhettek. Lise Loktu, a Norvég Örökségvédelmi Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint a korabeli bálnavadászat Európa egyik első nagyipari kitermelő tevékenységének számított, amely szinte teljes egészében kézi munkára épült.

Miként hatott a bálnavadászat az emberi testre?

A bálnavadászok munkájának része volt az evezés, az állattetemek mozgatása, a bálnazsír feldolgozása, valamint az extrém hideg és nedves környezettel való megbirkózás. Ez egyértelműen nyomot hagyott a csontokon: sok férfinál ízületi kopást, gerinc- és csípőkárosodást, valamint túlterhelésre utaló elváltozásokat észleltek. Loktu szerint több fiatal felnőttnél olyan mértékű kopást írtak le, amely általában sokkal idősebb korosztályra jellemző.

A legtöbb vizsgált embernél skorbut nyomait is azonosították. A C-vitamin-hiányos betegség izomgyengeséget, fogvesztést, vérzést és az immunrendszer gyengülését okozza. Ez a rendellenesség a 15. és 19. század között a hosszú tengeri utakon gyakori problémának számított, mivel az európai hajósok kevés friss élelmiszerhez jutottak.

A kutatók szerint a helyi őslakosok által fogyasztott ételek – például a bálnabőrből és zsírból készült muktuk – segíthettek volna megelőzni a betegséget, mivel sok C-vitamint tartalmaznak, az európaiak azonban rendszerint elutasították ezeket az ételeket.

A klímaváltozás veszélyezteti a lelőhelyet

A csontvázakon a dohányzás nyomait is azonosították: sok férfi fogzománcán kör alakú kopások láthatók, amelyeket valószínűleg az agyagpipák folyamatos szorítása okozott. A dohányzás egyébként tovább csökkentheti a szervezet C-vitamin-szintjét, így súlyosbíthatta a skorbutot.

A csapat azt is megállapította, hogy a lelőhelyet egyre nagyobb veszély fenyegeti. A korábban állandóan fagyott talaj gyors olvadása és a part menti erózió miatt a temető egy része mára gyakorlatilag megsemmisült.

A kutatók szerint az északi-sarkvidéki felmelegedés miatt a szerves anyagokat megőrző régészeti helyszínek gyors ütemben pusztulnak, ezért a feltárások során kénytelenek versenyt futni az idővel.

Reklám