Az Európai Unió élmezőnyében a magyar eredmények

Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban vitatta meg az 2018. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásait, az eredmény pedig aggasztó a fiatalok munkanélküliségi rátáját tekintve. Nagy eredmény, hogy amíg ez a szám 18,7 százalék az euróövezetben, addig hazánkban alig több mint tíz százalék – hívta fel a figyelmet a kiugróan jó magyar adatokra Kósa. Hasonló számokat ezen a téren csak Ausztria, Csehország, Hollandia, Málta és Németország tud felmutatni, így Magyarország élen jár a fiatalok foglalkoztatása terén.

A jelentés megállapítja, hogy az unió­ban 2016-ban még mindig 6,3 millió 15 és 24 év közötti fiatal volt munkahely nélkül. Arról azonban nem tesz említést, hogy a migrációs vita már javában zajlott, amikor hatmilliónál is több munkanélküli fia­tal volt az unióban. Mivel a bevándorlók átlagéletkora kevesebb mint harminc esztendő, így logikus, hogy legalább szinten marad a fiatalok munkanélkülisége. Ezért sem szeretnénk bevándorlóországgá válni – figyelmeztetett az EP-képviselő.

A több mint egy éve munka nélkül lévők aránya szinte valamennyi nyugati tagállamban nőtt – Németországot kivéve –, a kelet-közép-európai régióban azonban látványosan javult a helyzet. A hosszabb távon munka nélkül maradók kö­ré­ben csaknem mindenhol az alacsonyabb végzettségűek vannak nagyobb arányban, a migránsok érkezésével a helyzet nem is nagyon változhat, mert a befogadottak képesítései és kompetenciái minimálisak, az Ifo Institute elemzése szerint eddig kevesebb mint tíz százalékuk helyezkedett el. Az Európai Bizottság adatai szerint a bérek növekedése mérsékelt volt az unióban, az utóbbi két évben alig egy százalékkal emelkedtek a fizetések – kiemelendő, hogy mindeközben hazánkban ez az arány két számjegyű volt.

Messze áll az unió az Európa 2020 stratégia azon céljától, amely szerint húszmillióval szükséges csökkenteni a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett polgárok számát. A jelentés arra kéri a tagállamokat: mérjék fel, csökkenthetik-e az alapvető termékekre kivetett adókat, ami a társadalmi igazságosság szempontjából az egyik legfontosabb intézkedés. Ez Magyarországon már megtörtént – jelentette ki Kósa Ádám.