A krimikirálynő ismeretlen arcai

Eddig nem látott fényképeken mutatja be a londoni Bankside Gallery szerdán nyíló, és csupán szeptember 5-ig látható kiállítása Agatha Christie (1890–1976) nyilvánosság elől gondosan elrejtett, ám meglehetősen kalandkereső életét. London után a kiállítás az írónő otthonába, Torquaybe költözik a szerző születésének küszöbön álló százhuszonötödik évfordulója alkalmából – adta hírül a Daily Mail.

A brit napilap portálja szerint a krimi királynőjét a legtöbben a róla készült egyik legismertebb fotográfián látható, az írógépe előtt ülő, besavanyodott, idős nő alakjával azonosítják. Igaz, hogy Christie féltve óvta a magánéletét, interjút csak ritkán adott, dedikálásokon pedig végképp nem vett részt, valójában azonban a modern nyugati nő archetípusa volt: beutazta a világot, szörfözött, görkorcsolyázott, táncolt, rajongott az autókért és a kutyákért.

Alice Graham, a kiállítás kurátora a lapnak elmondta, korábban úgy képzelte, hogy az írónő olyan lehetett, mint Miss Marple, ám mint kiderült, fiatalabb korában Christie „rendkívül aktív és nagyon stílusos volt”. A kurátor rámutatott két felvételre, amely kiemelkedik a kiállítás anyagából. Az egyik vélhetően az alkotó esküvőjéről fennmaradt egyetlen kép, amelyen Christie egy ócska, régi kabátot és barna bársonykalapot visel. Ennek oka, hogy 1914-ben sietve ment hozzá első férjéhez, mielőtt az Archie nevű férfi elment a háborúba. A másik kocka Christie 1926-os rejtélyes eltűnésével kapcsolatos: az írónő azután vált köddé, hogy az édesanyja meghalt, férje pedig egy másik nőért elhagyta őt. Mint kiderült, a kocsiját az út mentén hagyta Surrey-ben, majd álnéven bejelentkezett egy szállodába. A kiállításon az autóról és annak hátsó ülésén szörfdeszkával pózoló Agatha Christie-ről is látható egy eddig ismeretlen, 1925-ben készült kép – mondta a kurátor.

Graham megjegyezte, idősebb korában a szerző talán barátságtalannak tűnhetett, pedig csak visszahúzódó volt. „A leveleit olvasva meglepett, hogy valaki, aki ilyen híres, miként maradt ennyire alázatos, ugyanakkor bizonytalan magában és a tehetségét illetően” – fűzte hozzá. Ezzel egyetértett az író unokája, a Christie-hagyatékot kezelő Matthew Prichard is, aki szerint kevés olyan nő akadt akkoriban, aki akkora bátorsággal, lelkesedéssel és tehetséggel bírt, ráadásul olyan vállalkozó kedvű lett volna, mint a nagymama.