Miért találnak olyan sok új (régi) emberi fajt Kínában?

A középső pleisztocén idején néhány érdekes alak sétált Kelet-Ázsiában. Nem voltak annyira primitívek, mint a Homo erectus, de nem is voltak annyira fejlettek, mint a modern emberek, ezért ezt a hominid csoportot rendkívül nehéz megnevezni vagy osztályozni.

Most azonban a tudósok kezdenek képet alkotni arról, mi történt az emberi evolúció ezen zavaros időszakában. A hominidák először alig 1,8 millió évvel ezelőtt jelentek meg a kínai fosszilis leletek között, és ezeket a korai érkezőket széles körben H. erectus nevű fajként ismerik el. Körülbelül egymillió évvel később azonban a helyzet zavarossá válik, amikor megjelennek az úgynevezett „átmeneti” példányok.

Azok a jellemzők, amelyek valahol a H. erectus, a neandervölgyi emberek és a modern emberek között helyezkednek el, ezek a szokatlan lények hatalmas morfológiai változatosságot mutatnak. Ez vitákhoz vezetett arról, hogy hány különböző emberi faj élt valójában Kínában ebben az időszakban, amelyet helyesen „Muddle in the Middle” (Középső zűrzavar) néven emlegetnek.

2021-ben a tudósok áttörést értek el, amikor egy 140 000 éves koponyát, amelyet Harbinban, Heilongjiang tartományban találtak, új fajként osztályoztak Homo longi – vagy Sárkányember néven. Megállapították továbbá, hogy e faj koponyájának morfológiája inkább hasonlít a miénkhez, mint a neandervölgyi emberéhez, ami miatt ők a hominidák családfáján a mi testvércsoportunknak számítanak.

Eközben DNS- és fehérje-bizonyítékok halmozódtak fel, amelyek számos ázsiai hominida fosszíliát a denisovaiak nevű csoportba sorolnak. Ezt a csoportot hagyományosan a neandervölgyi emberekhez közelebb állóként tartották számon, azonban a harbini koponya maga is denisovai DNS-t hordoz, ami felveti a kérdést, hogy pontosan hol helyezkednek el a denisovaiak a családfánkon, és hogy a H. longi és a denisovaiak egy és ugyanazok-e.

Az egyik iskola szerint igen, és azt állítja, hogy a kínai fosszíliák többsége a H. longi-hoz tartozik, és hogy a H. longi egy olyan osztály, amely magában foglalja a denisovaiakat is. Más kutatók azonban azt az elképzelést támogatják, hogy legalább néhány kínai denisovai egy külön populációhoz tartozik, ami azt jelenti, hogy két különálló leszármazási vonal maradványait látjuk.

A Xujiayao-ból származó 200 000 éves maradványok elemzése alapján ez a második javasolt csoport a Homo juluensis nevet kapta, és úgy gondolják, hogy ez a csoport közelebb áll a neandervölgyi emberekhez, mint a mi kládunkhoz.

A zavar azonban ezzel még nem ér véget. Furcsa módon úgy tűnik, hogy a longi kládba beletartozik a Homo antecessor is, amely körülbelül 850 000 évvel ezelőtt jelent meg először Spanyolországban, ami arra utal, hogy ez a csoport már jóval a mi fajunk megjelenése előtt elterjedt Eurázsiában.

És ha figyelembe vesszük, hogy fajunk valószínűleg Afrikában jelent meg először, a kép még zavarosabbá válik. Végül is, ha a H. longi a testvérünk, akkor közös ősünk kell, hogy legyen ezzel a leszármazási vonallal. Azonban az, hogy ez az ősi faj Kínában, Spanyolországban, Afrikában vagy máshol élt-e, egyre mélyülő rejtély marad.

Összefoglalva ennek a bonyolult evolúciós történetnek a sok fordulatát, egy új tanulmány szerzői azt állítják, hogy csak egy dolog biztos: Kína nem csupán az a hely volt, ahol a H. erectus meghalt, hanem egy lenyűgöző emberi saga színtere, amelynek során több rokon leszármazási vonal emelkedett fel és bukott el, végül pedig a mi fajunkon kívül minden hominida faj eltűnt - írja az IFLScience.

„Kína nem egy evolúciós zsákutca, hanem egy dinamikus evolúciós kereszteződésnek tűnik, ahol több Homo nemzetség is felbukkanhatott, kölcsönhatásba léphetett és alkalmazkodhatott a változó környezethez” – írják. A befejezetlen eposz következő fejezeteire előretekintve azt sugallják, hogy „a fosszilis leletek számának növekedésével valószínűleg több, a sapiens kládhoz kapcsolódó hominid is felbukkanhat Eurázsiában”.