Így hat a szervezetre a gyorskaja
Az amerikaiak napi kalóriabevitelének körülbelül 60 százaléka ultrafeldolgozott ételekből származik
- 2025.07.18. - 05:11
Ahhoz, hogy jobban megértsük, mi történik, ha rendszeresen feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, először is tisztázni kell a fogalmakat.
Mi számít ultrafeldolgozott ételnek?
A feldolgozott élelmiszer és az ultrafeldolgozott élelmiszer (rövidítve: UPF, angolul ultra-processed food) nem ugyanaz. Az utóbbiak ipari módszerekkel, többszintű feldolgozással, laboratóriumban előállított adalékanyagokkal készülnek, és gyakran alig emlékeztetnek eredeti alapanyagaikra.
A legismertebb UPF-termékek:
- csomagolt péksütemények, cukrozott reggelizőpelyhek,
- chipsek, sós ropogtatnivalók,
- gyorsfagyasztott pizzák és készételek,
- cukros üdítők, energiaitalok,
- édesített joghurtok, aromás tejitalok,
- olcsó felvágottak, virslik.
A legtöbb ilyen étel sok hozzáadott cukrot, telített zsírt, sót, mesterséges színezéket, ízfokozót és egyéb adalékot tartalmaz, miközben alig van bennük valódi tápérték.
Mit mutatott a kutatás?
A Tübingeni Egyetem és a Müncheni Helmholtz Központ kutatói 29 egészséges fiatal férfit vizsgáltak. A résztvevők egyik csoportja öt napon keresztül napi 1200 kalóriával többet fogyasztott UPF-tartalmú ételekből, a másik csoport pedig a megszokott étrendjét követte. Az eredmények megdöbbentőek voltak:
- Az UPF-diétán lévő résztvevőknél csökkent az agy inzulinérzékenysége. Ez az inzulin nemcsak a vércukorszintet szabályozza, de az étvágyat és a jutalmazó viselkedést is befolyásolja.
- A máj zsírlerakódása már öt nap után jelentősen megnőtt, súlygyarapodás nélkül is.
- A résztvevők jutalomérzékenysége csökkent, ugyanakkor a büntetésre érzékenyebbé váltak. Ez az étkezési döntések és motiváció szempontjából fontos tanulási folyamatot rontotta.
A negatív hatások egy héttel a normál étrendhez való visszatérés után sem múltak el teljesen. Mindez azt jelenti, hogy az ultrafeldolgozott ételek már néhány nap alatt „átnevelik” az agyunkat. Az UPF-fogyasztás hatására:
- többet kívánunk a gyorsan felszívódó, ízfokozóval teli ételekből,
- nehezebben mondunk nemet a nassolásra,
- kevesebb örömöt adnak a természetes, egészséges ízek,
- megzavarodik a jóllakottság érzése.
Ráadásul az agy inzulinrezisztenciája a túlevés és elhízás előszobája, hosszú távon növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a zsírmáj és a kognitív hanyatlás kockázatát is – írta meg a Mindmegette.
Az UPF-ekhez köthető egészségügyi problémák listája több mint 30 tételt tartalmaz, köztük szerepel például:
- szív- és érrendszeri betegségek,
- rák,
- metabolikus szindróma,
- elhízás,
- 2-es típusú cukorbetegség,
- nem alkoholos zsírmáj,
- depresszió,
- korai halálozás.
Hogyan csökkenthetjük az ultrafeldolgozott élelmiszerek bevitelét?
- Olvassuk el az összetevőlistát. Ha 3-nál több ismeretlen vagy nehezen kimondható összetevő van, jobb elkerülni.
- Ne vásároljunk előrecsomagolt „snackeket” és nassokat. Helyette vegyünk diót, olajos magvakat, gyümölcsöt.
- Készítsünk több ételt otthon. Egy egyszerű tésztaszósz vagy zöldségkrém is jobb, mint egy bolti „instant”.
- Kerüljük a rejtett cukrot. Cukrozott joghurt, gabonapehely, light üdítők = UPF.
- Állítsunk össze bevásárlólistát természetes alapanyagokból. A piaci, natúr és szezonális mindig jobb választás.
- Ne legyünk túl szigorúak – de tudatosak. Nem az a cél, hogy soha ne együnk pizzát, hanem hogy ez ne legyen napi rutin.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják az egészségünket negatívan, mint azt elsőre gondolnánk. Már néhány nap elég ahhoz, hogy megváltoztassák az agy működését, a viselkedésünket és az étkezési döntéseinket. A jó hír: a folyamat visszafordítható. Egy kiegyensúlyozott, valódi ételeken alapuló étrend nemcsak a testünket, de az agyunkat is képes újrahuzalozni – mégpedig jó irányba.
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.