Az uniós kohéziós politika pozitív hatást gyakorol az uniós országokra

Az Európai Bizottság megbízásából készült, pénteken közzétett Eurobarométer felmérés szerint az uniós kohéziós politika pozitív hatást gyakorol az uniós országokra és régiókra.

A felmérés szerint azon megkérdezettek aránya, akik tudnak a régiójukban zajló uniós finanszírozású projektekről, 2019 óta stabilan 40 százalék körül maradt uniós szinten, ami 2017-hez képest mintegy 5 százalékpontos növekedést jelent. Ez az arány Magyarországon 53 százalék.

A válaszolók 79 százaléka gondolja úgy, hogy ezek a kezdeményezések pozitívan járulnak hozzá az adott ország vagy régió életkörülményeihez. Magyarországon 85 százalék azok aránya, akik pozitívan vélekednek az uniós kohéziós projektekről - derült ki a felmérésből.

A megkérdezettek 57 százaléka vélte úgy, hogy a területükön megvalósuló, uniós támogatásban részesült projektek hozzájárultak ahhoz, hogy "uniós polgárnak" érezzék magukat.

A válaszadók kétharmada ismer legalább egy kohéziós politikai alapot, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), illetve a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Interreget vagy az Igazságos Átmenet Alapot. A kohéziós alapokat illető ismeretek Lengyelországban (92 százalék) és Szlovákiában (91 százalék) a legmagasabbak - jegyezték meg.

A felmérésben részt vevők mintegy 17 százaléka számolt be arról, hogy személyesen részesült az ERFA vagy a Kohéziós Alap által támogatott projektből, míg ez az arány egyes országokban 50 százalékra emelkedett - írták.

A jövőbeli uniós beruházásokat illetően a válaszadók szerint prioritásként szükséges kezelni az egészségügyi és oktatási infrastruktúrák fejlesztését (49 százalék), a környezetvédelmet, a vízkészleteket és az klímapolitikát (38 százalék), a munkahelyteremtést és a munkaerőpiachoz való hozzáférést (31 százalék), valamint a lakhatás és az energiahatékonyság javítását (27 százalék).

A megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy a kohéziós politikának valamennyi uniós régiót támogatnia kell, különös tekintettel a magas munkanélküliséggel küzdő térségekre (63 százalék), a hátrányos helyzetű városi térségekre (51 százalék), valamint az eldugottabb vidéki vagy hegyvidéki régiókra (50 százalék) - derült ki a felmérésből.