Hetven százalék feletti az oltási hajlandóság

Világszerte tizenöt ország több mint 18 ezer felnőtt lakosát (Magyarország nincs közöttük) kérdezték meg a World Economic Forum és az Ipsos közös kutatásában. Átlagosan a felnőtt lakosság 73 százaléka mondta azt októberben, hogy ha lenne vakcina, beadatná azt magának. Három hónappal korábban még 77 százalék volt ez az arány.
Az oltásokkal kapcsolatos bizalom a tizenöt ország közül tízben, így például Kínában, Ausztráliában, Brazíliában vagy Spanyolországban is csökkent. Ám miközben Indiában, Kínában, Brazíliában öt emberből négy beadatná magának az oltást, addig Franciaországban csak a megkérdezettek fele döntene a vakcina mellett.

Adódik a kérdés, miért hezitálnak az emberek. A leggyakrabban két indokot említettek: az egyik a mellékhatások, a másik pedig az, hogy túl gyorsak voltak a klinikai vizsgálatok. Azok közül, akik nem adatnák be az oltást, Japánban tartanak leginkább a mellékhatásoktól, míg a brazilok és a spanyolok vélik úgy, hogy túl gyors a vakcinafejlesztés.
Ha mind a 15 országot nézzük, általánosságban tízből egy ember oltásellenes. Csaknem a megkérdezettek negyede szerint egyáltalán nem szükséges a vakcina, mert nagyon kicsi az esély rá, hogy megfertőződnek. Ugyanakkor ha lesz tömegesen elérhető oltás, ötvenkét százalék három hónapon belül beoltatná magát. A leglelkesebbek a mexikóiak, a brazilok és a kínaiak, míg a legelutasítóbbak a franciák és a spanyolok.

A kutatásban résztvevők 45 százaléka úgy vélte, az első vakcina hat hónapon belül elérhető lesz általános használatra, tizenhat százalék szerint viszont gyorsabban, három hónap alatt lesz oltás.

Szakértők szerint legalább a Föld lakosságának hetven százalékának kell immunissá válni a vírusra, hogy megállíthassuk a járványt, így hiába csökkent nyár óta a védőoltásba vetett bizalom, a hetven százalék feletti eredmény még így is bizakodásra adhat okot.

Gyorsabb engedélyeztetés

Több száz milliónyi adag covidvakcinát tudott gyorsan vásárolni az Egyesült Királyság és a Pfizer/BionTech vakcinája is hamar megkapta a zöldjelzést, köszönhetően annak, hogy a szigetországot nem kötik az uniós szabályok – nyilatkozta a brit The Telegraph-nak Hugo Fry, a párizsi központú Sanofi gyógyszeripari csoport brit ügyvezető igazgatója. Az Egyesült Királyság az első ország, amely előrendelt a vakcinából 40 millió adagot, és 358 millió adaghoz biztosított a hozzáférése. Fry rámutatott, az illetékes brit hatóság (MHRA) sürgősségi jelleggel engedélyezte a vakcinát, több hónapnyi munkát sűrített néhány hétbe. Ez nem csak egyszeri előny, Fry szerint a jövőben az Egyesült Királyság más fontos gyógyszerek esetében is „a sor elejére léphet”. A lap emlékeztetett, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kifogásolta, hogy a britek a gyorsaság érdekében feláldozták a szigort, de az MHRA ezt határozottan tagadta. Hugo Fry szerint nem lehet kétségbe vonni, hogy az Egyesült Királyságban működik a világ egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő gyógyszeripari ellenőrző intézménye. A Sanofi egyébként maga is fejleszt covidvakcinát, reményeik szerint jövő júniusban indulhat meg a gyártása.
(ŐM)

A Worldometers.info adatai szerint világszerte 65,2 millió a fertőzöttek száma, több mint 1,5 millióan elhunytak, 45,2 millióan pedig meggyógyultak.