Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Tájékoztatása szerint a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet. A két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely sajnos még nincs kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére - mondta.
„Nem kételkedem abban, hogy mind Észak-Macedónia, mind Albánia egy napon tagja lesz az Európai Uniónak” - mondta Tusk. Aláhúzta, csalódottságuk érthető, ugyanis elvégezték a feladatukat, az Európai Unió azonban nem. „Azt kérem macedón és albán barátainktól, ne adják fel az uniós csatlakozásba vetett reményüket” - tette hozzá.
Az unió hétéves, 2021-től érvényes keretköltségvetésével összefüggésben annyit árult el, hogy a „rendkívül fontos megbeszélés” a következő hónapokban folytatódik.
Juncker: Történelmi hiba a bővítés elhalasztása
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón súlyos történelmi hibának nevezte a tagállamok vezetőinek pénteki döntését arról, hogy az EU ne kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.
„Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy bizottsági elnöki megbízatásom utolsó EU-csúcsa ilyen kimenetelű vitával záródott” - mondta.
A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait - húzta alá.
A közös uniós költségvetéssel összefüggésben elmondta, nincs előrelépés az elfogadni kívánt szöveget illetően, és nem számít arra sem, hogy decemberig döntés születhet róla.
Szavai szerint az EU-tagállamok csak régi, jól ismert álláspontjukat ismételték, új elemek nem kerültek elő. Az EU kötelessége gyors döntést hozni a kérdésben, ellenkező esetben akár kétéves késedelmet is szenvedhet az uniós programok finanszírozása - tette hozzá Juncker.
Merkel sajnálja, hogy nem sikerült megállapodni
Angela Merkel német kancellár sajnálatosnak nevezte, hogy most sem sikerült megállapodni Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.
Sajtóértekezletén elmondta, hogy nem tartotta volna helyesnek különválasztani a két nyugat-balkáni ország előrehaladását az integrációs folyamatban.
Hozzátette, nem csak Franciaország ellenezte a lépést, több más ország is ezen az állásponton volt.
Sassoli: Mindkét ország óriási erőfeszítéseket tett, hogy teljesítse a feltételeket
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a csúcson elfogadott zárónyilatkozat Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló fejezetével összefüggésben hangsúlyozta, mindkét ország és polgáraik óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy teljesítsék a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket.
Ha mások eleget tesznek az EU követelményeinek, az uniónak is kötelessége tartania magát adott szavához - tette hozzá az EP elnöke.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arról számolt be, hogy az EU kompenzációs intézkedéseken dolgozik az amerikai kereskedelmi szankciók által sújtott szektorok gazdasági veszteségeinek mérséklése céljából.
