Elfogadta a bizottság az atomjelentést

Egyhangúlag fogadta el tegnap az atomenergia 2015. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolót az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Az alkalmazás biztonságos volt, rendkívüli esemény nem történt – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az ülésen. Hangsúlyozta: a nukleáris létesítmények, élükön a paksi atomerőművel, illetve a Budapesti Kutatóreaktorral 2015-ben a szabályzatokban, üzemeltetési engedélyekben előírt feltételek mellett üzemeltek.

A plenáris ülésen a képviselők kormányzati tisztségviselőket faggattak. A fideszes László Tamás az elektronikus adóbevallás tapasztalatairól érdeklődött. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint a rendszer jól vizsgázott: az adóhatóság 3,8 millió tervezetet készített el, és május 22-én annak is benyújtottnak számított a bevallása, aki semmit nem tett ennek érdekében. Ismertette azt is, hogy 592 ezer ember az e-szja-oldalon nyújtotta be adóbevallását.

Mesterházy Attila (MSZP) az MKB privatizációját elevenítette fel, szerinte a folyamat során átjátszották a társaságot a fideszeseknek: „létrehozták a Fidesz bankját, aminek Matolcsy György és a kormányfő a tulajdonosa”. Matolcsy György jegybankelnök a bank privatizáció­ját 21. századi magyar sikertörténetnek nevezte: a bank külföldi tulajdon mellett négyszázmilliárdos veszteséget halmozott fel, de szanálás keretében megtisztították és privatizálták. Kijelentette: sem tulajdonosa, sem vezérigazgatója nem lesz a banknak.

A Jobbik az M4-es felől érdeklődött, Lukács László szerint a kunságiaknak csak vágya marad az autópálya. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában közölte: voltak határidő-módosítások, az M4-es építése pedig több ütemben történik. A Budapest és Törökszentmiklós közötti szakaszok 2019–2021-ben, míg a Berettyóújfalu és az országhatár közöttiek 2018–2019-ben készülnek el – tájékoztatott.

Ikotity István (LMP) a paksi bővítésre kérdezett rá: szerinte a tervezett költségvetés dupláját is elérheti a tényleges. Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter azonban azt felelte: a beruházás fixáras, 12 milliárd eurós, ami a teljes költséget fedezi, ezért az ország kulcsrakész erőművet kap. Mind a Rothschild, mind az európai unió számítása visszaigazolta, hogy megtérül a tőke, a beruházás kitermeli a kamatot és profitot is hoz – tette hozzá.