
Az ENSZ mély válságban van, és különösen súlyos a bizalmi krízis a világszervezet körül – mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a Kommerszantnak.
Grossi, akinek neve a következő ENSZ-főtitkári ciklus lehetséges jelöltjei között is felmerült, úgy fogalmazott: a szervezetet eredetileg azért hozták létre a második világháború után, hogy az ahhoz hasonló katasztrófák ne ismétlődhessenek meg, ehhez képest ma egyre több a feszültség, a konfrontáció és a háború.
A NAÜ vezetője szerint a következő ENSZ-főtitkárnak nem elvont jelszavakban, hanem az államok érdekeinek és a konfliktusok természetének mély ismeretében kell gondolkodnia. Grossi jelezte: a nemzetközi szervezetet nem lehet valamiféle „dicsőséges civil szervezetként” kezelni, hanem a valós hatalmi viszonyok között kell hatékonyabbá tenni.
Moszkvai látogatásán Grossi kiemelten beszélt az iráni nukleáris infrastruktúra elleni támadások veszélyeiről is. A főigazgató szerint a legnagyobb kockázatot a busheri atomerőmű jelenti, amely működő létesítmény, ezért semmilyen körülmények között nem válhat katonai műveletek célpontjává. Hangsúlyozta: egyetlen nukleáris objektum elleni támadás sem elfogadható, még akkor sem, ha az eddigi csapások többsége olyan helyszíneket ért, ahol a közvetlen atomkockázat korlátozottabb volt.
Grossi arról is beszámolt, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Alekszej Lihacsov Roszatom-vezetővel is tárgyalt. Elmondása szerint az egyeztetéseken szóba került az ukrajnai háború, annak kilátásai, Irán, valamint a zaporizzsjai atomerőmű helyzete is. A tárgyalásokat pozitívan értékelte, és jelezte: az orosz féllel ezúttal is több intézmény bevonásával, szélesebb körben egyeztettek a nukleáris biztonság kérdéseiről.

teszt ütemezés 2