Oroszországtól retteg a kanadai miniszterelnök

A csúcstalálkozón Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Kanada vezetői vettek részt. A részt vevő országok közös nyilatkozatban közölték, hogy a jövőben szorosabb együttműködésben megerősítik katonai ipari termelésüket, a kollektív védelem, a biztonság és a társadalmi ellenálló képesség növelése érdekében. Carney hozzátette, hogy folytatják együttműködésüket ezen a területen az Egyesült Államokkal is.

A hat ország egyúttal megerősítette: továbbra is gazdasági, civil, katonai és humanitárius támogatást nyújtanak Ukrajnának. Petteri Orpo finn miniszterelnök a találkozón kijelentette: Finnország nem törekszik arra, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek a területére. Hozzátette, hogy ezzel az állásponttal Helsinki a többi északi ország gyakorlatához igazodik.

Alexander Stubb finn elnök pénteken szintén úgy nyilatkozott: a NATO-tag Finnország békeidőben nem tervezi atomfegyverek befogadását. A nemzetközi helyzet alakulásáról Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök azt mondta: az Irán körüli háborús helyzet eszkalálódni látszik, miközben a katonai kampány céljai és tervei nem tűnnek világosnak. Kijelentette, hogy az északi térségében Oroszország mellett hosszabb távon Kínával is fenyegetésként számolnak.

A találkozón szóba került Grönland kérdése is. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette: nagyon hálás Kanadának a támogatásért az Egyesült Államok részéről érkező „elfogadhatatlan nyomással” szemben.