Trump nem örül Irán új vezetőjének

Donald Trump amerikai elnök „nem örül” annak, hogy Modzstaba Hameneit nevezték ki Irán új legfelsőbb vezetőjévé – számolt be róla a Fox News információi alapján a Kurdistan24. A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor Irán és az Egyesült Államok–Izrael közös katonai koalíciója közötti háború a második hetébe lépett, miközben a harcok a térség több pontján is folytatódtak.

A kijelentés röviddel azután hangzott el, hogy az iráni állami média bejelentette: az ország Szakértők Gyűlése Modzstaba Hameneit, a néhai Ali Hamenei ajatollah fiát választotta az Iszlám Köztársaság új vezetőjének. Ali Hamenei ajatollah a február 28-án indított amerikai–izraeli csapások első hulláma során vesztette életét Teheránban, ami a konfliktus kirobbanásához vezetett.

A Fox News „One Nation” című műsorában elhangzott beszámoló szerint a műsorvezető, Brian Kilmeade közvetlenül beszélt Trumppal a kinevezésről. Elmondása szerint az amerikai elnök így reagált a döntésre: „Nem örülök.”

A műsorban az iráni helyzetet a harcok eszkalációjának második hetébe lépő konfliktusként írták le. Jelentések szerint robbanásokat észleltek Teherán felett, miközben az amerikai és izraeli erők továbbra is – a csatorna megfogalmazása szerint – „szüntelen csapássorozatot” hajtottak végre iráni célpontok ellen.

Ugyanebben a műsorban újságírók azt kérdezték Trumptól, mit vár Irántól a háború folytatódása közben. Az elnök megismételte, hogy feltétel nélküli kapitulációt követel.

„Azt mondtam: feltétel nélküli. Azt mondtam: feltétel nélküli. Ez azt jelenti, amikor beismerik a vereséget, vagy amikor már nem képesek tovább harcolni, de mi már többször is megsemmisítettük a vezetésüket” – mondta Trump. „Amit most teszünk, az nagyszerű dolog, nemcsak az országunknak, nemcsak Izraelnek, nemcsak a Közel-Keletnek, hanem az egész világnak. Amikor ez véget ér, sokkal biztonságosabb világban fogunk élni.”

A Fox News arról is beszámolt, hogy egy hetedik amerikai katona is belehalt az első napi támadások során szerzett sérüléseibe. A műsor szerint Irán külügyminisztere elutasította a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat, miközben a Perzsa-öböl államai egyre inkább érzik a konfliktus hatásait.

Modzstaba Hamenei kinevezésére apja halálát követően került sor a háború első napjaiban. Az ország legfelsőbb vezetőjének kiválasztásáért felelős egyházi testület, a Szakértők Gyűlése nem sokkal éjfél után jelentette be döntését a nemzetközi sajtóban idézett beszámolók szerint.

A The Times of Israelnek adott külön interjúban Trump a háború tágabb összefüggéseiről is beszélt, és azt mondta: a konfliktus lezárásának időpontjáról Izrael miniszterelnökével, Benjamin Netanjahuval közösen döntenek majd.

„Azt hiszem, ez kölcsönös… egy kicsit. Beszélünk egymással. A megfelelő időben hozok majd döntést, de minden szempontot figyelembe veszünk” – mondta telefonos interjújában.

Trump jelezte, hogy bár Netanjahu beleszólhat a háború időzítésébe, a végső döntést az amerikai elnök hozza meg. A kijelentés akkor hangzott el, amikor Washington igyekezett elkerülni, hogy nyilvánosan konkrét menetrendet adjon a konfliktus lezárására.

Arra a kérdésre, hogy Izrael folytathatná-e a hadműveleteket Irán ellen akkor is, ha az Egyesült Államok beszüntetné saját csapásait, Trump nem kívánt részletesen válaszolni, majd hozzátette: „Nem hiszem, hogy erre szükség lesz.”

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pénteken azt mondta, Washington arra számít, hogy a háború nagyjából négy-hat hétig tarthat.

Trump interjúja a The Times of Israellel nem sokkal azután készült, hogy az iráni állami média megerősítette Modzstaba Hamenei kinevezését az ország új legfelsőbb vezetőjévé. A fejleményről szóló kérdésekre Trump nem kívánt részletesebben reagálni.

„Majd meglátjuk, mi történik” – mondta.

Néhány órával korábban az ABC Newsnak azt nyilatkozta, hogy Irán új vezetője nem marad sokáig hatalmon Washington támogatása nélkül. Az elnök szerint a következő vezető „nem marad sokáig”, ha nem élvezi a Fehér Ház támogatását.

Trump az interjúban arról is beszélt, hogy a konfliktus során szorosan együttműködött Benjamin Netanjahuval, és a két vezető katonai műveletekben is koordinálta lépéseit Irán ellen.

„Irán el akarta pusztítani Izraelt és mindent körülötte… Mi együtt dolgoztunk. Elpusztítottunk egy országot, amely Izrael megsemmisítésére készült” – mondta Trump.

Az elnök később megismételte, hogy Izrael fennmaradása részben az ő és Netanjahu együttműködésének köszönhető.

„Bibi nagyszerű munkát végzett. Háborús miniszterelnök volt. Együtt dolgoztunk. Elpusztítottunk egy országot, amely Izrael megsemmisítésére készült. Ha én nem lettem volna, Izraelt elpusztították volna” – mondta Trump Netanjahu becenevét használva. „És ha Bibi nincs, Izrael ma nem létezne.”

Trump az izraeli belpolitikai ügyekről is beszélt, köztük a Netanjahu ellen folyó eljárásról, amelyben vesztegetés, csalás és hivatali visszaélés a vád. Az amerikai elnök ismét felszólította Jichák Hercog izraeli államfőt, hogy adjon kegyelmet a miniszterelnöknek.

„Bibi Netanjahunak azonnal kegyelmet kellene adni. Szerintem [Hercog] szörnyű dolgot tesz azzal, hogy ezt nem teszi meg. Azt akarjuk, hogy Bibi a háborúra koncentráljon, ne egy nevetséges kegyelmi ügyre” – mondta Trump.

Hercog hivatala korábban azt közölte: az elnök nagyra értékeli Trump hozzájárulását Izrael biztonságához, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael szuverén állam, amelyet a jogállamiság elve irányít. A közlemény szerint a kegyelem kérdését a jogi eljárásoknak megfelelően kezelik, és a döntés előtt az igazságügyi minisztérium ad jogi állásfoglalást.

Trump és Netanjahu kapcsolata korábban megromlott a 2020-as amerikai elnökválasztás után, amikor az izraeli miniszterelnök gratulált Joe Bidennek a győzelméhez. Egy 2021-es interjúban Trump bírálta Netanjahut ezért, és azt is felvetette, hogy az izraeli vezető nem tett eleget a palesztinokkal kötendő béke érdekében.

Az új interjúban azonban Trump jelezte, hogy kapcsolatuk javult.

„Nagyszerű munkát végeztünk együtt, mint ahogy Irán ügyében is” – mondta.

Az amerikai elnök a háború stratégiai következményeiről is beszélt, és azt állította, hogy a konfliktus jelentősen meggyengítette Iránt.

„Irán el akarta pusztítani Izraelt és mindent körülötte… most pedig nézzék meg, mi történik – őket pusztítják el” – mondta.

Hozzátette, hogy a hadjárat hatással lehet azokra a fegyveres csoportokra is a térségben, amelyek Teherán támogatását élvezik. Arra a kérdésre, hogy a háború a Hamász lefegyverzéséhez vezethet-e, Trump azt mondta: Irán meggyengülése szélesebb következményekkel járhat.

„Sokan le fogják tenni a fegyvert emiatt. Mert Irán most olyan helyzetben van, amilyet még soha nem tapasztalt, és ez csak rosszabb lesz számukra” – mondta.

Modzstaba Hamenei kinevezése az Iszlám Köztársaság történetének harmadik vezetőváltása az 1979-es forradalom óta. A legfelsőbb vezető kiválasztásáért a 88 tagú Szakértők Gyűlése felel, amelynek tagjait nyolcévente választják meg.

Modzstaba Hamenei 1969. szeptember 8-án született Meshedben. A teológiát a kum-i vallási központban tanulta, és korábban a hodzsat al-iszlám rangot viselte, mielőtt kinevezésekor ajatollahként mutatták be.

Bár apja uralma idején nem töltött be hivatalos állami tisztséget, széles körben úgy vélték, hogy jelentős befolyással rendelkezik a háttérben Irán politikai és biztonsági struktúráiban. Az Egyesült Államok 2019-ben szankciókat vezetett be ellene Trump első elnöki ciklusa alatt, azzal az indokkal, hogy apját képviselte állami ügyekben, noha nem viselt választott tisztséget.

Az Iráni Forradalmi Gárda, az iráni fegyveres erők, az igazságszolgáltatás és Maszúd Pezeszkján iráni elnök röviddel a kinevezés bejelentése után hűséget fogadott az új vezetőnek.

Ellenfelei azzal vádolják Modzstaba Hameneit, hogy szerepet játszott a 2009-es tiltakozások leverésében, amelyek Mahmúd Ahmadinezsád újraválasztása után törtek ki, és országszerte tömegtüntetésekhez vezettek.

A Bloomberg névtelen forrásokra és hírszerzési értékelésekre hivatkozó beszámolói szerint Modzstaba Hamenei jelentős személyes vagyont halmozott fel olajbevételekhez kapcsolódó befektetésekből és külföldi ingatlanokból, köztük európai és dubaji ingatlanokból.

Felesége, Zahra Haddad-Adel az iráni hatóságok közlése szerint ugyanabban az amerikai–izraeli csapássorozatban vesztette életét, amelyben a korábbi legfelsőbb vezető is meghalt.

Izrael a vezetőváltás bejelentése után figyelmeztetést intézett Irán új vezetéséhez, és közölte: továbbra is célba veszi azokat, akik részt vettek az új legfelsőbb vezető kinevezésében.

A vezetőváltás idején az Irán, valamint az Egyesült Államok és Izrael közötti konfliktus már a második hetébe lépett. A katonai műveletek továbbra is folytatódnak, miközben a tűzszünetet célzó diplomáciai erőfeszítések egyelőre nem hoztak eredményt.

Trump kijelentette, hogy Izrael vezetésével egyeztetve fogja meghatározni a háború lezárásának megfelelő időpontját.

Az amerikai elnök hangsúlyozta: a végső döntést akkor hozza meg, amikor úgy ítéli meg, hogy a körülmények megfelelőek.