Nem hittek Amerika figyelmeztetésében az orosz invázió előtt az európaiak

2021 őszén Washington, majd London is egyre hangosabban kongatta a vészharangot: Vlagyimir Putyin nem pusztán nyomást akar gyakorolni Kijevre, hanem egy teljes körű invázióra készül. A cikkben idézett európai tisztviselők szerint az amerikaiak és a britek sokszor ugyanazokat a bizonyítékokat mutatták fel, de sem európai szövetségeseik nem hittek nekik, sem pedig Ukrajna vezetése.

A brit Guardian lap cikke egészen a háború kezdőpontjáig haladva rekonstruálta, hogy mi történt több mint négy évvel ezelőtt. A cikk  szerint az amerikai hírszerzés már 2021-ben olyan jelek sorozatát észlelte, amik alapján reálisnak tűnt, hogy Putyin végül megtámadja Ukrajnát. William Burns, a CIA igazgatója 2021 novemberében Moszkvába utazott, hogy figyelmeztesse az orosz elnököt: egy inváziónak súlyos gazdasági és politikai következményei lesznek, idézi az írást a Híradó.

Burns hiába utazott el, a találkozóból végül csak telefonhívás lett, de a konklúzió számára így is egyértelmű volt: Putyin már elszánt volt, és egyre kevésbé érdekelte, hogy az amerikaiak tárgyalási szándékára várjon.

Amikor Burns hazatérése után Joe Biden amerikai elnök megkérdezte tőle, hogy Putyin valóban megindul-e, Burns válasza igen volt. Washingtonban és Londonban ezután felpörgött a hírszerzési gépezet. A NATO-tagországok hírszerzési vezetőinek brüsszeli találkozóján Avril Haines amerikai nemzeti hírszerzési igazgató és Richard Moore, a brit MI6 vezetője is azt jelezte: valós esély van egy nagyszabású orosz támadásra. A reakció azonban többnyire csak a kételkedés volt.

A legtöbb európai szolgálat nem a támadás előkészületét látta az orosz csapatösszevonásokban, hanem politikai nyomásgyakorlási blöfföt. Párizsban, Berlinben és Kijevben is a legtöbben úgy értelmezték a helyzetet, hogy Moszkva nyomást gyakorol, de nem lépi át a totális háború küszöbét.

Az amerikai információkkal szembeni bizalmatlanság mögött két érv húzódott meg:

• az iraki háború 2003-as hírszerzési traumája, ami után sok európai vezető úgy érezte, szövetségeseik félrevezették őket az állítólagos tömegpusztító fegyverekről;
• az európaiak nem feltételezték, hogy az orosz elnökről, hogy elindítana egy olyan háborút, amelynek sikere eleve kétséges.

A Guardian forrásai szerint Zelenszkij hónapokon át elutasította az egyre komolyabb amerikai figyelmeztetéseket. Az ukrán politikai vezetés attól tartott, hogy a nyílt háborús készülődés pánikot keltene, és megtépázná Ukrajna gazdaságát, ezzel pedig Oroszország harc nélkül is elérhetné célját: destabilizálja Ukrajnát.

Miután az amerikaiak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetők közvetlen meggyőzése bukott ügy, azt követően arra a taktikára váltottak, hogy legalább az ukrán partnerszerveket meggyőzzék a veszélyről, akiknek aztán lehetősége lesz megpuhítani Zelenszkij elnököt.

A terv nem működött. Az ukrán elnök még 2022 januárjában is olyan üzenetet küldött az ukránoknak, amelyben arra kérte őket, ne halmozzanak fel élelmiszert és gyufát, ne higgyenek a háborús jóslatoknak, mert normális élet vár rájuk.

Valerij Zaluzsnij főparancsnok a források szerint heteken keresztül próbálta elérni az elnöknél a hadiállapot bevezetését, hogy a hadseregnek legyen felhatalmazása csapatokat átcsoportosítani és védekezési terveket aktiválni. De a politikai vezetés ezt még napokkal az invázió előtt is elutasította.

Zelenszkij egészen addig blöffnek tartotta az orosz fenyegetést, amíg nem hallott a felé közelítő kivégző osztagról

2022 februárjának második felére az amerikai és brit szolgálatok már részletes adatokkal rendelkeztek a támadásról: több irányból meginduló invázió, Hosztomel repülőterének célbavétele, sőt egy Zelenszkij elleni merénylet veszélyével is kalkuláltak.

A Guardian forrásai szerint Zelenszkij hozzáállása csak közvetlenül ezután az információ után kezdett megváltozni. Az elnök olyan jelentést kapott, ami arról szólt, hogy hamarosan megkísérlik a likvidálását.

A jelentés után rövidesen Zelenszkij már arról beszélt a lengyel és litván elnököknek, hogy lehet, utoljára látják élve. Ekkor már megpróbálta felhívni Putyin elnököt is, de az orosz vezető nem fogadta a hívását. Ezután videóüzenetet rögzített az orosz állampolgároknak, és már teljesen más hangot ütött meg, mint korábban.

A nyugati hírszerzőszolgálatok még ekkor sem értettek teljesen egyet:

• Lengyelország a támadás előtti utolsó hetekre elfogadta az amerikai Egyesült Államok jelentését a teljes körű támadásról,
• Franciaország és Németország viszont még az utolsó hétvégén is csak egy korlátozott katonai akciót tartott valószínűnek, nem pedig egy Kijev elleni rohamot.

Beszédes, hogy a német hírszerzés vezetője, Bruno Kahl 2022. február 23-án este még Kijevbe érkezett, és nem csatlakozott az éjféli diplomáciai konvojhoz, noha Berlin már sürgős evakuálást rendelt el. Másnap végül a lengyel hírszerzés segítségével kellett kimenekíteni, mivel február 24-én kora hajnalban megindult az orosz invázió.

Zelenszkij háborús vezetővé válása végül elfedte az előző hónapok stratégiai tévedését az ukrán lakosság körében. A háború kitörésének hajnalán a sokk végül gyorsan elszántságba fordult át, az ukrán ellenállás pedig egyre nagyobb gondokkal küszködve, de mindmáig szívósan kitart.