A földkéreg első 3D-s térképe

A 20 állomáson végzett magnetotellurikus felmérések éles ellentéteket tártak fel: a merev, száraz kőzettömbök (nagy elektromos ellenállással) gyengébb, sósvízzel telített zónák (alacsony ellenállással) mellett helyezkednek el. A víz csökkenti a súrlódást és lehetővé teszi az egyes szakaszok csúszását, enyhítve a feszültséget, de a rögzített, merev szegmensek több mint 250 éve deformálódnak.

Az ilyen „beragadt” blokkok határain – különösen a Márvány-tenger alatt – a legvalószínűbb, hogy nagyobb repedés kezdődik. Az észak-anatóliai törésvonal 1939 óta folyamatosan nyugat felé halad, és az isztambuli szakasz az egyetlen, amely régóta nem tapasztalt nagyobb földrengést.

A becslések szerint a következő 30 évben egy 7+ erősségű esemény valószínűsége körülbelül 41 százalék.

Az új térkép nem jósolja meg a pontos dátumot, de megmutatja, hol lesznek a legerősebbek a rengések, segítve a mérnököket és a mentőszolgálatokat a felkészülésben. A talaj alatti vízszint és a kőzet szilárdsága határozza meg, hogy hol „ébred fel a törésvonal”, és amikor ez megtörténik, a 15 milliós lakosú város sorsa eldől.