Pánikroham vagy szívroham?

A fő szabály: ha nem biztos abban, hogy éppen mi történik, mindig a szívroham forgatókönyvének megfelelően cselekedjen, és hívjon mentőt.

„Minden elvesztegetett perc egy szívroham során kulcsfontosságú lehet” – emlékeztet az orvos.

A fő különbségek a fájdalomban rejlenek

Szívroham esetén a fájdalom zúzó, szorító és égő jellegű. A betegek gyakran „kőként a mellkason” vagy szorító érzésként írják le. A fájdalom kisugározhat a bal karba, a lapocka alá, a nyakba vagy a bal alsó állkapocsba.

Pánikrohamnál ezzel szemben a fájdalom gyakran szúró, nyilalló vagy sajgó, helye változhat, átterjedhet, és mély lélegzetvételek vagy testmozgás hatására fokozódhat - írja a sports.kz.

Testhelyzet és mozgás

A szívfájdalom nem változik a testhelyzet megváltoztatásával: fáj ülve, állva vagy fekve, és a fizikai aktivitás – akár a járás is – fokozza a panaszt.

Pánikroham esetén a mozgás vagy testhelyzet változtatása gyakran enyhítheti a fájdalmat.

Légszomj és légzés

Szívroham alatt a légszomj nyugalmi állapotban jelentkezik: a beteg nehezen kap levegőt, de a belégzés maga nem nehézkes.

Pánikrohamnál ezzel szemben gombócérzés van a torokban, ami megnehezíti a légzést – ez a fő különbség, amire figyelni kell – jegyzi meg a kardiológus.

További kísérő tünetek

A szívrohamot sápadtság, hideg, nyirkos verejték, szédülés és levertség kíséri – ezek a szív és az erek működési zavaraiból adódnak. A halálfélelem jelen lehet, de a fizikai szenvedés kerül előtérbe.

Pánikroham esetén a halálfélelem válik dominánssá, a betegek ezt erősebbnek érzik, mint a fájdalmat. Emellett izgatottság, lázérzés, remegés a karokban és lábakban, valamint végtagzsibbadás is előfordulhat.

Mit tegyen hasonló tünetek esetén?

1. Üljön le és próbáljon megnyugodni; ha vezet, állítsa le az autót.

Tartsa bent a levegőt 10–15 másodpercig – ez csökkenti az idegrendszer ingerlékenységét.

Ha a fájdalom nem múlik el, vagy ha 45–50 év felett van, dohányzik, túlsúlyos vagy magas vérnyomása van, illetve először jelentkezik a panasz, azonnal hívjon mentőt.

„A mentőorvosok elvégzik a szükséges vizsgálatokat, és megállapítják, szükséges-e a kórházi ellátás. Vigyázzanak magukra!” – zárta Natalia Solovieva.