Az Antarktika olvadása lassítja a világot – a Föld éghajlatát is veszélyezteti

Az elmúlt hárommillió évben a Föld többször váltott hosszú jégkorszakok és melegebb interglaciális időszakok között. A jégkorszakok alatt hatalmas jégtakarók borították az északi félteke nagy részét, ezek olvadása pedig alapvetően alakította át az óceáni áramlásokat és a globális klímát.

Bár a tudósok évtizedek óta vizsgálják a nagy északi jégtakarók olvadásának hatását az Észak-Atlanti-óceán áramlásaira, a Déli-óceán szerepe kevésbé ismert. Ez az óceán öleli körbe Antarktikát, és összekapcsolja az Atlanti, Indiai és Csendes-óceánt, miközben kulcsszerepet játszik a globális áramlásban és a légkör-mélyvíz gázcserében.

A kutatók a Déli-óceán üledékéből vett mintákat elemezve vizsgálták a múltbéli környezeti változásokat. A mikroszkopikus algák, a diatómák mészhéjai természetes archívumként őrzik a történeti adatokat, és ezek izotóparányain keresztül rekonstruálták az óceán rétegződését.

Az eredmények szerint az olvadó antarktiszi jég jelentősen erősítette a vízrétegződést, miközben a sarki front közelében a szél és a frissvíz beáramlása elősegítette a mélyebb vizek feláramlását. Ez biztosította, hogy a globális óceán még a fokozott rétegződés mellett is tovább cserélje a gázokat a légkörrel, így részben hozzájárulva a jégkorszakok végét jelentő felmelegedéshez.

A kutatás rámutat, hogy az Antarktika nem csupán egy távoli, jeges kontinens, hanem az egész éghajlati rendszer „láthatatlan karmestere”. A jégtakaró olvadásának hatásainak megértése segít pontosabban előre jelezni a bolygó klímaváltozását a jövőben.