A szívinfarktus akár fertőző betegség is lehet

Egy finn–brit kutatócsoport úttörő tanulmánya először mutatta ki, hogy a szívinfarktus akár fertőző betegség is lehet. Ez a felfedezés gyökeresen megváltoztathatja a szívroham kialakulásáról eddig alkotott képet, és új utakat nyithat meg a diagnosztikában, a kezelésben – sőt, akár oltások kifejlesztésében is – írta a Sience Daily.

A frissen közzétett kutatás szerint egy fertőzés válthatja ki a szívinfarktust. A szakemberek fejlett vizsgálati módszerekkel kimutatták, hogy a koszorúér-betegség során az érelmeszesedéses plakkok belsejében – a koleszterin mellett – évek vagy akár évtizedek alatt kialakult, baktériumokból álló tünetmentes biofilm is jelen lehet. Az ebben megbúvó „alvó” baktériumokat sem az immunrendszer, sem az antibiotikumok nem érik el, mert a biofilm védőburkán ezek nem tudnak áthatolni.

Egy vírusfertőzés vagy más külső hatás aktiválhatja a biofilmet, a baktériumok szaporodni kezdenek, és gyulladásos folyamatot indítanak el. Ez a gyulladás megrepesztheti az érfalban lévő plakk rostos „kupakját”, ami vérrögképződéshez, majd szívinfarktushoz vezethet.

Pekka Karhunen professzor, a kutatás vezetője elmondta:
„Eddig úgy gondoltuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának elsődleges kiváltója az oxidált LDL (az ún. ‘rossz’ koleszterin), amit a szervezet idegen anyagként ismer fel.”

„A baktériumok szerepe régóta gyanítható volt a koszorúér-betegségben, de közvetlen, egyértelmű bizonyíték eddig nem állt rendelkezésre. A mi tanulmányunk többféle szájüregi baktérium DNS-ét mutatta ki az érelmeszesedéses plakkokban.”

A kutatók speciális antitesteket fejlesztettek ki a kimutatott baktériumok ellen, és ezzel meglepő biofilmszerkezeteket fedeztek fel az artériák falában. A szívinfarktusos esetekben a biofilmből kiszabaduló baktériumokat is azonosították. Az immunrendszer ezekre reagálva gyulladást indított el, amely megrepesztette a plakkot, és így váltotta ki a rohamot.

• új diagnosztikai módszerek fejlesztésére,

A kutatást a Tamperei és Oului Egyetem, a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet, valamint az Oxfordi Egyetem kutatói végezték. A szövetminták hirtelen szívhalálban elhunyt személyektől, illetve érelmeszesedéssel műtétre kerülő betegektől származtak.

A projekt része volt egy 11 országot összefogó EU-s finanszírozású kardiovaszkuláris kutatási programnak. Emellett jelentős támogatást nyújtott a Finn Szívrendszeri Kutatási Alapítvány, valamint a Jane és Aatos Erkko Alapítvány is.