Nem szavazhatnak Észtországban a nem uniós állampolgárok

Az államfő korábban hangoztatott fenntartásai ellenére írta alá a módosítást, hivatalos közleményében pedig ismételten hangot adott azon aggodalmának, mely szerint „veszélybe kerülhet az észt társadalom egységének megőrzése”. Majd hozzátette, „számára az is fontos, hogy a választójoguktól megfosztott emberek ne higgyék azt, hogy az állam a társadalomból való kizárásukról döntött, vagy arról, hogy kizárólag csak nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti őket”.

Az észt parlament március 26-án, nagy többséggel szavazta meg az alkotmánymódosítást, miután a különböző észt politikai erők egy esetleges külföldi beavatkozás veszélyére hivatkozva azt javasolták, hogy az orosz és fehérorosz állampolgárokat, valamint az Észtországban élő hontalanokat zárják ki a választásokból.

Az egykori Szovjetunió volt utódállamaként a függetlenségét 1991-ben visszanyerő Észtország lakossága jelenleg 1,3 millió, akik közül mintegy 973 ezren rendelkeznek szavazati joggal, és a hivatalosan 80 ezres orosz kisebbségen kívül csaknem 60 ezer hontalan státusú – többnyire orosz ajkú – ember is él a balti államban.

Az alkotmánymódosítást megelőzően az észt jogrendszer lehetővé tette az országban állandó lakcímmel rendelkező nem uniós állampolgárok számára a helyhatósági választásokon való részvételt, miközben a parlamenti választásokból eddig is kizárta őket.