Észtország kizárta az oroszokat

Az alkotmánymódosítást megelőzően az észt jogrendszer lehetővé tette az országban állandó lakcímmel rendelkező nem uniós állampolgárok számára a helyhatósági választásokon való részvételt, miközben a parlamenti választásokból eddig is kizárta őket.

Kristen Michal észt miniszterelnök az alkotmánymódosítás indoklásaként kedden este azt mondta, „alapvetően helyes annak biztosítása, hogy a mi ügyeinkben ne dönthessenek agresszor országok állampolgárai”, ezért „fontosnak” nevezte a szerdai szavazást. A különböző észt politikai erők javasolták külföldi beavatkozás veszélyére hivatkozva az orosz és fehérorosz állampolgárok, valamint az Észtországban élő hontalanok kizárását is a választásokból.

Észtország márciusban az orosz fenyegetésre hivatkozva bejelentette, hogy jövőre a GDP-je „legalább” 5 százalékára emeli majd védelmi kiadásait. Az egykori Szovjetunió volt utódállamaként a függetlenségét 1991-ben visszanyerő Észtországban a hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy 80 ezer orosz állampolgár és csaknem 60 ezer hontalan státusú – többnyire oroszajkú – ember él. Az alkotmánymódosítás beterjesztői szerint az, hogy a hontalanok még részt vehetnek az idei helyhatósági választásokon, elegendő időt biztosít a kör számára, hogy észt állampolgárságot igényeljen, és részt vehessen a soron következő választáson is.