Ezért tartanak sokáig a téli megbetegedések

A felső légúti fertőzés olyan betegség, amelyet sajnos évről évre, akár többször is elkapunk. De vajon mi az oka annak, hogy csak lassan gyógyulunk ki belőle? – teszi fel a kérdést a Házipatika.

Lassan vége a télnek, sokan mégsem tudnak „kijönni” a megfázásból. Vagy ha fel is gyógyulnak, egyes tünetek – például a köhögés vagy reggeli orrdugulás – velük maradnak. Sokan tapasztalják azt is, hogy míg régebben legfeljebb egy-két hétig tartott egy megfázás, manapság akár egy hónapig is elhúzódhat. És egyáltalán… Biztos, hogy megfázásról van szó? Mi minden okozhat felső légúti tüneteket?

„Nem fertőz, csak megfáztam” – szoktuk hallani. De vajon logikus-e ez így? Megfázásnak, meghűlésnek szoktuk mondani az orrdugulással vagy épp orrfolyással, tüsszögéssel, köhögéssel, esetleg torokfájással járó állapotot.

A kifejezés azonban csalóka, hiszen a megbetegedést nem önmagában a hideg külső levegő (és ezen keresztül a testhőmérséklet csökkenése) okozza, ahogy sokan hiszik. Minden ilyen jellegű megbetegedés mögött valamilyen kórokozó áll – igaz ez a náthára éppúgy, mint az influenzára vagy a covid okozta megbetegedésre.

A betegség kísérője a gyulladás: fehérvérsejtek tódulnak az érintett szövetekhez, hogy támogassák a gyógyulást. Voltaképp emiatt vannak a náthatünetek: az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, köhögés. Ez nem azt jelenti, hogy a hidegnek ne lehetne köze a dologhoz, ám nem közvetlen forrásként, inkább „rásegítőként” játszik szerepet.

„Minden fajta fertőzés alapfeltétele az, hogy vírusok vagy baktériumok jussanak a nyálkahártyánkra – méghozzá elegendő mennyiségben. Egy-egy egyed ugyanis önmagában nem képes bajt okozni, ha viszont tömegével támadnak, akkor nagy az esélye a megbetegedésnek” – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvos, aki leszögezi: a levegő magasabb páratartalma is növeli a kockázatot.

Ezenkívül azonban az immunrendszerünk állapota is számít: télen kevesebb vitamint fogyasztunk, miközben kevesebbet vagyunk friss levegőn, többet érintkezünk zárt térben másokkal, ritkábban szellőztetünk, és persze az óvodák, iskolák szeptemberi megnyitása sem segít a helyzeten.

„Emellett ősszel és télen lazább, szárazabb, repedezettebb vagy a hirtelen hideg hatására vérszegényebb lehet a nyálkahártya, amely egyszersmind gyengébb védelmet jelent” – magyarázza a szakember. De akkor miért aggódunk annyira a gyerekekért, amikor nem vesznek sapkát, sálat, vagy mezítláb szaladgálnak otthon? „Szervezetünk igyekszik konzerválni a testhőt – mondja dr. Kádár János.

„A hideg levegővel érintkező, külső részek véráramlását csökkenti a szervezet, hogy a hőt bent tartsa a testben. Emiatt romolhat a kórokozók elleni védelem: kevesebb sejt harcol az érdekünkben. Hogy az összefüggés nem közvetlen, az is mutatja, hogy nagyobb járványok jellemzően nem a leghidegebb hetekben alakulnak ki, inkább az átmeneti, enyhülő, nyirkos időjárás kedvez ezeknek. Ezért van az is, hogy sokan nem decemberben, hanem már a tavasz küszöbén fáznak meg.”

Kórokozókat emlegettünk, de persze ez sem egy homogén csoport. A vírusok genetikai örökítőanyagból és fehérjéből állnak, önálló életre nem képesek, gazdaszervezetben (például bennünk) tudnak csak szaporodni. Eközben pusztítják is azt: ez maga a betegség. A baktériumok nagyobbak a vírusoknál. Voltaképpen egysejtű élőlények, amelyek képesek életben maradni a legkülönfélébb közegekben, például vízben, élelmiszereken, használati tárgyakon. De saját testünkben is számosan élnek, sőt, az úgynevezett jótékony baktériumok még segítik is szervezetünk működését – például a bélrendszerben. Kártékony típusai ugyanakkor megbetegítenek, akárcsak a vírusok.

A baktérium okozta fertőzés két vagy több hétig is kitarthat, és az állapotjavulás lassú. Jellemző különbség, hogy bár mindkét állapotnál bedugulhat az orrunk, és felköhöghetünk váladékot, ez a bizonyos köpet vírus mellett inkább híg és átlátszó, míg a baktérium jelenléte sárgászöldre festi.

Továbbá baktériumfertőzés esetén jellemzőbb a magas láz, valamint a nyirokcsomók megduzzadása. Utóbbi esetben a tünetek általában nem múlnak el gyógyszeres kezelés nélkül, és ez akár antibiotikumot is jelenthet. Ez ugyanis (mint az ma már köztudottnak mondható) csak baktériumfertőzés esetén hatásos, a vírusok ellen tehetetlen. Ha utóbbi döntött le a lábunkról, akkor inkább a forró italok fogyasztásában és a sok pihenésben bízhatunk.

A vírusfertőzések többnyire rövidebb ideig tartanak – tipikusan öt-hét napig –, és képesek maguktól odébbállni. Általában az első pár nap nehezebb, aztán fokozatos a javulás. Hőemelkedéssel számolhatunk, gyakoribb tünet az izzadás, de hidegrázás, étvágytalanság, gyengeség is előfordulhat. Vírusból sok változat szóba jöhet, hiszen több mint kétszáz olyat ismerünk, amelyik náthát okoz. Ez a magyarázata annak, hogy hiába győzzük le az egyiket, és akár válunk védetté vele szemben, a másik típus még leteríthet – akár évente többször is.

Az elmúlt években leginkább a koronavírus foglalkoztatott minket, közülük is a Covid–19-kórokozó. Ám ebből is sokféle fertőz, köztük négy olyan típus, amely kimondottan náthás megbetegedést vált ki – olvasható az amerikai járványügyi hivatal (CDC) összefoglalójában. Ismertté vált még az RSV (respiratory syncitial virus) vagy óriássejtes vírus, amely alapvetően enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz, ám kisgyerekeknél, szív- vagy tüdőbetegséggel élő időseknél és gyenge immunrendszer mellett átterjedhet az alsó légutakra, hörgőkre, tüdőre, amely már veszélyesebb állapot.

Ám nemcsak a náthát, az influenzát is vírus okozza, méghozzá három nagy csoportja. Az A és a B nagyobb járványokért felelős, a C inkább csak enyhe légúti tüneteket okoz. Mutációkkal állandóan változnak, így játszva ki az immunrendszert. Bár szervezetünk ellenanyagot termel, a következő évben az már nem biztos, hogy hatásos. Miből tudjuk, hogy influenzával állunk szemben? A tünetek általában hirtelen jelentkeznek, és órák alatt rosszabbodnak. Többnyire akkor is torokfájással, köhögéssel indul a dolog, de magas láz társulhat hozzájuk, és a fő jelzés az, hogy fájnak az izmaink, ízületeink, gyengék vagyunk, fejfájással küzdünk. Általában egy-két hetünkbe kerül a dolog.

Veszélyessé a szövődményei tehetik, mint a tüdőgyulladás vagy középfülgyulladás. De vajon mi a magyarázata annak, hogy egyre több a beteg, és a megbetegedéseinket intenzívebbnek, hosszabban elhúzódónak érzékeljük? Sokan úgy gondolják, hogy erősebb, fertőzőképesebb vírusok terjedtek el, ám a magyarázat inkább az, hogy a koronavírus alatti, szigorú korlátozások miatt egy-két éven át nem estünk át légúti fertőzéseken, így most kellemetlenebbül éljük meg ezeket.

„Elfelejtettük, milyen is egy közönséges megfázás, és most újra szembesülünk vele” – nyilatkozta az ABC Newsnak William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája. És persze azoknak, akik egy ideje nem voltak náthásak, most gyengébb az immunitásuk. Ami a baktériumok okozta megbetegedéseket illeti, ott tényező lehet az antibiotikum-rezisztencia is: a sok antibiotikumszedés miatt a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak, hiszen ezek az ellenszerek átmenetileg elpusztítják ugyan őket, ám szervezetük „tanul”, fejlődik is az összecsapások alatt, és ez világszerte több százezer ember halálához vezet évente.