Nyugat-Európában már nem bíznak az amerikai védelemben

Donald Trump elnöksége bizonytalanságot hozott az európai vezetők számára. Mivel már nem támaszkodhatnak az Egyesült Államok nukleáris védelmére, így saját stratégia kiépítésében gondolkodnak – adta hírül a Mandiner.
Abban már megegyeztek a vezetők, hogy erősíteni kell az európai országok haderejét és védelmét, Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje pedig nemrég azt nyilatkozta:
„Németországnak, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak saját, közös nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, és jó lenne, ha utóbbi kettő megosztaná a saját készleteit Németországgal is.”
Az Egyesült Királyság a NATO-ban már vállalta, hogy nukleáris védelmet nyújt az európai országoknak. Franciaország hajlandónak mutatkozik megosztani arzenálját, és egyúttal az azzal járó feladatokat és felelősséget is Németországgal. Ezt a lehetőséget már Nicolas Sarkozy is felajánlotta 2007-ben, de akkor Angela Merkel határozottan elutasította. Az atomfegyverek iránti érdeklődés az ukrajnai háború kitörése után emelkedett meg.
A britek egyelőre nem reagáltak Merz felvetésére, de a közös nukleáris védelmi rendszer aggályos lehet számukra, amennyiben az USA nem teljesíti saját NATO-s kötelezettségeit, mivel London atomprogramja szorosan kapcsolódik az USA-éhoz.
Łukasz Kulesa, a londoni Royal United Services Institute védelmi agytröszt nukleáris politikáért felelős igazgatója szerint az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy ezt az új, elrettentő eszközt a NATO struktúráján belül alakítják-e ki. „Ezen a ponton úgy gondolom, hogy érdemes részletesebb beszélgetést folytatni arról, hogyan lehetne egy ilyen brit és francia vezetésű nukleáris elrettentő erőt hitelessé tenni”.
Héloïse Fayet, a párizsi Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója, a nukleáris elrettentés szakértője szerint amiről Merz beszélt, már öt éve napirenden van, és „ha nem beszélünk róla most, amikor Európa veszélyben van, akkor soha nem fogunk”.
Teszt cikk ütemezés meetingen
Teszt cikk Martin

lead