Mi okozza a tavaszi fáradtságot, és mit tehetünk ellene?

A fáradtság összetett kérdés, hiszen a kimerültség érzését okozhatja betegség, pszichés probléma, stresszes életmód, sőt, ezek kombinációja is. Az alacsony energiaszint tartósan fennálló tüneteit mindenképpen meg kell beszélni a háziorvossal – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közleményében – ugyanakkor az olyan időszakos kimerültség, mint például a tavaszi fáradtság, energetizáló és kiegyensúlyozott táplálkozással hatásosan enyhíthető.

A tavaszi fáradtság nevű tünetegyüttes valójában nem egy orvosi értelemben vett kórkép, mégis sokakat érint az évszakváltáskor jelentkező álmosság, levertség, fáradékonyság, nyomottabb hangulat és motiválatlanság. Az okai között elsősorban a téli időszak egyhangúbb, vitamin-, ásványianyag- és rostszegény étrendje, a napfény és a mozgás hiánya sorolható fel.

A fáradtságérzetet az elégtelen táplálkozás, az alváshiány és egyéb tényezők mellett a vérszegénység és vashiány is okozhatja. A télen kevés friss, nyers zöldség és gyümölcs, a kevesebb mozgás, a kevesebb szabadban töltött idő hatásai mind-mind összeadódnak, s ezt az évről évre ismétlődő tünetegyüttest hívjuk tavaszi fáradságnak.

A jó hír, hogy ez az állapot nem tartós, illetve megfelelő étrend, életmód mellett akár meg is előzhető vagy legalábbis enyhíthető – állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

• Minél előbb több friss és nyers, C-vitaminban gazdag zöldséggel, gyümölccsel bővítsük az étrendünket! Törekedjünk arra, hogy az éppen termő, hazai fajtákat keressük!

C-vitamin: paprika, citrusfélék, káposztafélék, karalábé, bogyós gyümölcsök, csipkebogyó, petrezselyemzöld, kivi, brokkoli, karfiol, sóska, paradicsom

D-vitamin: tejtermékek, tengeri halak (főként a halmáj, halmájolaj), tojássárgája, dúsított élelmiszerek (pl. tejitalok, joghurtok, gabonapelyhek)

B6-vitamin: belsőségek (pl. máj), húsok, szárazhüvelyesek, burgonya, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák, tejtermékek, tojás

Cink: húsok, máj, tojás, hüvelyesek szelén tengeri állatok, húsok, belsőségek (vese, máj), teljes kiőrlésű gabonamagvak, olajos magvak, diófélék (pl. paradió)

Omega–3 zsírsavak: tengeri halak (pl. lazac, szardínia, tonhal), olajos magvak (pl. lenmag, repce, dió, szója), illetve ezek olajai

Probiotikumok: savanyított tejkészítmények (élőflórás joghurt, kefir, író), savanyított zöldségfélék (pl. savanyú káposzta, kovászos uborka), az ázsiai konyhára jellemző, fermentált (erjesztett) élelmiszerek (pl. szójaszósz, tempeh, miso, kimcsi, kombuchaital)

Prebiotikumok: csicsóka, cikória, fokhagyma, articsóka, bab, borsó, zab, alma, banán

• Feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása, ezen belül is keressük a kevesebb sót és cukrot tartalmazó termékeket.

• Koffein túlzott fogyasztása, mert noha a kávéban és az energiaitalokban található koffein stimulánsként hat, és átmenetileg javíthatja az éberséget, ugyanakkor a túl sok koffein ingerlékenységet és fejfájást okozhat. A koffeintartalmú italok visszaszorítása viszont segíthet stabilizálni az energiaszintet.

Fontos megjegyezni, hogy ugyanakkor nincs egyetlen tápanyag sem, amely minden bajért felelős, és nincs olyan sem, amely egymagában egészségessé tesz minket, beleértve a mitikus „szuperélelmiszereket” is.