Történelmi léptékű adósságkonszolidáció

1956 önkormányzat adósságát rendezték • 1369 milliárd forintot fordított az állam erre a célra • 3400 milliárd jut városi fejlesztésekre

Az önkormányzatok adósságának konszolidációjával tarthatatlan és kilátástalan helyzetből mentette ki a településeket az állam 2010 után. Ha ez nem történik meg, annak beláthatatlan következményei lettek volna. Az 1369 milliárd forintnyi tartozás lenullázása az önkormányzatok létrejötte óta a legnagyobb tőkeinjekció ebben a szférában.

Csaknem az ötszörösére emelkedett az önkormányzatok adóssága 2002 és 2010 között, ebben az időszakban hetvenhét százalékkal nőtt a települések hitelfelvétele. „Látható volt, hogy az önkormányzatok adósságállománya finanszírozhatatlanná duzzadt. A feladatalapú finanszírozási rendszer bevezetéséhez kapcsolódik, hogy az önkormányzatok adósságállományát az állam átvállalta” – nyilatkozott korábban lapunknak ezzel kapcsolatban Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára.

Ami a részleteket illeti: az eladósodás kezelése érdekében a kormány 1956 önkormányzat működésihitel-állományát vette át, a folyamat 2014. február 28-ig technikailag is lezárult. Először a megyei önkormányzatok százkilencvenmilliárdos hitelét, 2012 decemberében az ötezer fő alatti települések kölcsöneit – hetvennégymilliárd forintot –, majd 2013 elején az ötezer fősnél nagyobb települések helyzetét rendezték. Utóbbiaknál negyven-hetven százalékos volt a hitelátvállalás.

Az eredményekről szólva az önkormányzatokért felelős államtitkár azt mondta, az 1369 milliárd forintnyi adósság átvállalása, illetve az, hogy negyvennégymilliárd forintot kaptak az el nem adósodott önkormányzatok, óriási segítség volt a településeknek. Tény: az önkormányzatok létrejötte óta ez a legnagyobb tőkeinjekció ebben a szférában. „Az esetek döntő többségében egyébként az adósságügyletek jó célokat szolgáltak, az el nem adósodottak viszont olyan juttatást kaptak, amivel pótolni tudták elmaradt fejlesztéseiket. Ez óriási lehetőség volt, és ez a fejlődés látszik is a településeken” – részletezte.

Az adósság átvállalása után a Belügyminisztérium érthető célja az újraeladósodás megakadályozása, amely cél elérése érdekében több szabályozást is bevezettek. Például az önkormányzatok működésre már nem vehetnek fel hiteleket, csak fejlesztésre. Ha egy éven belül lejáró a hitel ütemezése, akkor ezt engedély nélkül is megtehetik, ha ennél hosszabb időre szeretnének, a kormány engedélyéhez kötött az ügylet. Pogácsás szerint ma minden önkormányzat sokkal racionálisabban méri fel a lehetőségeit, végiggondolja, szabad-e adósságot vállalni és milyen célokra. Másrészt a kormány olyan módon alakítja a feladatmegosztást, hogy ne kényszerüljenek működésük során hitelfelvételre – de persze ott van a jogi gát is. A kormány szerint a feladatfinanszírozási rendszer bevezetése hatalmas lépés az átláthatóság és a tervezhetőség irányába. De nem feledkeztek meg az adósságrendezésből kimaradt településekről sem, a konszolidációban részt nem vett – azaz el nem adósodott – önkormányzatok már a 2014. évi költségvetési törvény értelmében fejlesztési támogatásra pályázhattak, ráadásul ennek előirányzatát a kormány év közben tízmilliárd forintról 12,5 milliárd forintra emelte. Az adósságot fel nem halmozó települések fejlesztéseit a további években, azóta is kiemelten támogatta a kormány.

„Nem volt más megoldás, csak a kiváltás”

Az önkormányzati szektor nagyságrendileg hétszáz-nyolcszáz milliárd forint működési hitelt volt kénytelen felvenni a rá osztott feladatok üzemeltetéséhez 2002 és 2011 között – idézte fel lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
Lehetőség adódott egy új, átgondolt és finanszírozható rendszer kiépítésére – hangsúlyozta Schmidt Jenő Fotó: (Varga Imre)
– Hogyan jött létre 2010 előtt az adósságtömeg?

- Az önkormányzati eladósodást a 2002-ben megválasztott kormány indította el a száznapos programjával. Az ígéreteket beváltva „lefinanszírozta” a döntéseit, 2003-ban már csak egy részét, és utána évről évre a költségvetési helyzetből adódóan éppen amennyit. Aztán 2008-ban, a gazdasági válság, hazánk deviza- és forinteladósodásának okán felgyorsult a folyamat, és egyre rosszabb lett. Az önkormányzati szektor nagyságrendileg hétszáz-nyolcszáz milliárd forint működési hitelt volt kénytelen felvenni a rá osztott feladatok elvégzéséhez 2002 és 2011 között.

- Milyen kilátásaink lennének most, ha nincs adósságátvállalás?

- Egész egyszerűen nem volt más megoldás, csak a kiváltás. A kormány nagyon jól döntött, amikor ezt meglépte, hiszen addigra már olyan nagyságrendű kezelhetetlen adóssághalmaz gyűlt fel, hogy csak hónapokra volt a városok egy jelentős része a tömeges csődtől, ami ezeket a településeket minimum tíz évre vetette volna vissza a saját forrás felhasználásától. Nem mellesleg, ez egyben azt jelentette volna, hogy nincs új út, járda, épületfelújítás, közterek rendbetétele és még sok minden más.

- Milyen lehetőségeket teremtett maga az átvállalás?

- Az átvállalás két lehetőséget teremtett. Elsősorban a sok közfeladatot ellátó önkormányzatok levegőhöz jutottak, és megszűnt a csődtől való állandó fenyegetettség. Saját bevételeik egy részét, ami a törlesztésből és a kamatkiadásból adódott, végre fejlesztésre tudták fordítani, s megszűnt az óriási terhet jelentő devizaárfolyam-kitettség. Lehetőség adódott egy új, teljesen átgondolt és finanszírozható önkormányzati rendszer kiépítésére is.

Megújulhatnak a megyei jogú városok

Az adósságátvállalás révén megnyílt a lehetőség egy átfogó fejlesztési programra, ami a Modern Városok nevet kapta, s huszonhárom megyei jogú várost érint.

Tavaly indította el a kormány a végrehajtás tekintetében 2022-ig tartó Modern Városok Programot, amellyel csaknem háromezer-ötszáz milliárd forint keretösszegből huszonhárom megyei jogú városban hajtanak végre átfogó fejlesztéseket. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen látogatott el mind a huszonhárom érintett településre, illetve kötött megállapodást a polgármesterekkel. Szinte valamennyi szerződés eleme a közlekedési lehetőségek fejlesztése és ipari parkok létesítése. A kormányfő az utolsó, hódmezővásárhelyi állomáson idén májusban a nemzeti városfejlesztési program célját úgy határozta meg, hogy „ezek a városok a helyi gazdaság motorjait alkossák, mely szolgálja a magyar polgárok életének jobbá tételét”. A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb megállapodások keretében többek között egy országhatárig tartó négysávos elkerülő út épül Salgótarjánnál negyven-ötven milliárd forintból, turisztikai fejlesztésekre huszonkétmilliárdot kap a város. Pécsen bővítik az ipari parkot, és a kormány vállalta az M6-os autópálya és az M60-as autóút továbbépítését a határig. Debrecenben tizenhatmilliárd forintból újul meg a Püspökladányig tartó vasútvonal, innovációs beruházásokra huszonegymilliárd forintot szánnak, míg Szegeden vasúti és közúti híd épül, Szekszárdon a távhőrendszert és a borvidék úthálózatát fejlesztik, Egerben úszóközpontot alakítanak ki, és ipari parkot létesítenek.

A Veszprémmel kötött megállapodás alapján megújul a Petőfi Színház, a zeneiskola, az atlétikai stadion és az állatkert, új uszodát építenek, hárommilliárd forintból bővítik a Veszprém Arénát. Összesen harmincmilliárd forintot szán a kormány Békéscsaba fejlesztésére, amiből gyorsforgalmi út, nyomdaipari tudásközpont, vásárcsarnok és hűtőház, sportcsarnok és uszoda is épül. Kecskemét huszonötmil­liár­dot hívhat le, megépítik a körgyűrű utolsó szakaszát, létrehoznak egy kutatóközpontot és egy két tannyelvű iskolát kollégiummal, megújítják a pályaudvart és a városházát is.

Információink szerint az ősz folyamán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy találkozó keretében további egyeztetéseket folytat majd a programban részt vevő városok polgármestereivel.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya megbízásából.