„Törekszünk a Monarchia gazdaságának megidézésére”

Egy közgazdász számára mindig nagy kihívás bemutatni a huszadik századot – kezdte előadását Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Geopolitikai szempontból Kelet-Közép-Európa ütközőzóna volt a múltban, s mint tudjuk, a hadak útján ritkán szokott virágozni a gazdaság. Erre vezethető vissza a térség leszakadása a nyugati országokhoz képest, és hiába lépett az iparosodás útjára Magyarország a huszadik század elején, továbbra is elmaradott agrártársadalom maradtunk – tette hozzá. Kiemelte, a túlfűtött nacionalizmust táplálta az a tudat, hogy minden országnak megvolt a saját dicsőséges történelme. Kötélhúzást eredményezett együttműködés helyett a nacionalista gazdaságpolitika – értett egyet Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Igen jól működő, ötvenmillió fős közös piac volt az Osztrák–Magyar Monarchia. Ezután viszont a részekre esett, óriási különbségeket mutató területeknek két pillérre kellett támaszkodniuk: saját nemzeti gazdaságuk létrehozására és annak megvédésére. Előbbinél a nosztrifikációs ipari és pénzügyi törekvések, a földreformok és az állami szerepvállalás növelése, míg utóbbinál a védővámok kivetése és az importpótló iparosítás látszott járható útnak. Az elzárkózás azonban egy bellum omnium contra omnes helyzetet eredményezett, mindenki mindenkivel háborúzott – mondta Gulyás László.

Az oktató úgy látja, jelenleg erős a törekvés a Monarchia gazdasági szellemiségének megidézésére. A huszadik század amúgy sem rózsás gazdasági helyzete a rendszerváltás környékén még nagyobbat zuhant, ezért kellett további nehéz­ségekkel megküzdenünk az elmúlt években. A konferencián megjelent Boross Péter, Magyarország volt miniszterelnöke is.