Szigorítás a pénzmosás ellen

Szigorodtak az ügyfél-átvilágítás és az ehhez kapcsolódó monitoringtevékenység szabályai a pénzintézeteknél. Az ügyfeleket online módon, személyes megjelenés nélkül is azonosíthatják a pénzintézetek.

Az Európai Unió pénzmosás elleni irányelvei és a hazai jogalkotói, felügyelői elvárások nyomán módosultak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint a pénzügyi és a vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények – közölte lapunkkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az új törvény június 26-tól lehetőséget ad arra, hogy a pénzintézetek az ügyfeleket online módon, személyes megjelenés nélkül is azonosíthassák – például számítógép, okostelefon kamerája, mikrofonja révén –, amelyhez kapcsolódóan az MNB rendelete meghatározza a technikai, informatikai, biztonsági, személyi, belső szabályozási és képzési feltételeket.

A jogszabály szerint az olyan pénzügyi szerződéseknél – tipikusan például a banki „alvó számláknál” – is kötelező az ügyféllel történő újbóli kapcsolatfelvétel (és addig az ügyfél nem is kezdeményezhet újból tranzakciókat), amelyek terhére az ügyfél legalább két éve nem adott megbízásokat, vagy nem történt azokon művelet.

A jegybanki rendelet szerint a jövőben a pénzügyi intézmény kijelölt vezetőjének közvetlen döntése alapján köthető szerződés vagy hagyható jóvá ügylet egyes, pénzmosás szempontjából nagyobb kockázatú ügyfelekkel. E körbe sorolhatók például a havi ötvenmillió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelző vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni akaró ügyfelek.

Megerősített pénzmosási ügyfél-átvilágításra számíthatnak többek között az új törvény szerint kiemelt közszereplőnek minősülő ügyfelek, valamint azok, akik tízmillió forintnál nagyobb összegben pénzt váltanak.