Reális a négyszázalékos növekedés

Az első havi költségvetési többlet főként a gazdasági folyamatoknak köszönhető. Ezek közül kiemelhető a növekvő foglalkoztatottság és az emelkedő reálbérek, illetve az ehhez kapcsolódó adóbevételek, melyek így meghaladják a tavalyi  mértéket. Noha egyszeri bevételek is hozzájárultak a januári pozitív egyenleghez, de ezek nélkül, pusztán a kedvező alapfolyamatok nyomán ugyancsak jelentős többletet láthatnánk – mondta lapunknak Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára.
A következő időszakban a gazdasági bővülés szintje kiemelten fontos kérdés, a legutóbbi elemzői-szakértői nyilatkozatokban, becslésekben annak mértékét sorra felfelé módosították, közelítve a négy százalékot. Az NGM is hasonló prognózissal számol, miközben kiemelten fontosnak tartja a gazdaság és a vállalkozások versenyképességének erősítését, valamint a reálbérek és a foglalkoztatottság szintjének további növekedését.

A 2018-as költségvetési törvényjavaslat tükrözi azon főbb gazdaságpolitikai célkitűzéseket, amelyek 2010 óta alapvetően meghatározók, azonban a hangsúlyok máshová helyeződnek. Az államháztartás helyzetének konszolidációját és a gazdaság növekvő pályára állítását követően már nem az a kérdés, hogy alacsonyan tartható-e a hiány vagy elérhető-e az uniós átlagot meghaladó növekedés, hanem ez utóbbi mennyivel lehet magasabb, illetve a versenyképesség tekintetében miként tud az ország előrelépni – fejtette ki Banai Péter Benő. Részben ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás, amely egyszerre szólt béremelésről, adócsökkentésről, valamint a versenyképesség javításáról. Mindezek tükrében az államtitkár szerint reális az idei és a jövő évi négy százalék körüli gazdasági növekedés. A magyar államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányáról szólva a szakpolitikus elismerte, hogy nemzetközi összehasonlításban még mindig relatíve magasnak mondható. Ugyanakkor figyelemre méltónak tartja, hogy annak szintje évről évre folyamatosan mérséklődik. Ennek egyik kulcsa az alacsony költségvetési hiány, amely az utóbbi években rendre a GDP három százaléka alatt maradt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az államadósság mutatója 2016 végére már 74 százalék alá csökkent. Ám arra a kérdésre, hogy a magyar államadósság mikor érheti el az eurózóna által elvárt mértéket, azaz a GDP hatvan százalékát, az államtitkár úgy fogalmazott: a hetvenszázalékos arány elérése 2018 végére reális lehet, de nagyon sok függ az államháztartási hiány, a gazdasági növekedés, az infláció és a forint árfolyamának alakulásától.

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) hosszú távú tervekkel rendelkezik az államadósság finanszírozására: a két fő csapásvonal az állomány mérséklése és a szerkezetének átalakítása. Ez utóbbi esetében a törekvés a devizaalapú államadósság arányának csökkentése, főként a hazai lakossági portfólió növelésével. A nemzetgazdasági tárca, valamint az ÁKK a piaci körülmények vizsgálatát és a lehetőségek mérlegelését követően nem zárkózik el devizakötvény kibocsátásától, azonban a deviza-eladósodottság arányának csökkentése változatlan kormányzati célkitűzés – szögezte le Banai Péter Benő. Végül az államtitkár hangsúlyozta: a piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők is bíznak a magyar államadósság további csökkentésében. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tavaly év végére mindhárom meghatározó, nemzetközi hitelminősítőnél visszakerült hazánk a befektetésre ajánlott kategóriába. A államtitkár összességében minden téren további, fokozatos javulással számol, és úgy tartja: ez esetben az újabb felminősítések nem kérdésesek, csupán az időpontot nem lehet tudni.