Példaadó együttműködés a gyermekvédelemben

A Budapesten gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek egy évig ingyen látogathatják a fővárosi állatkertet – erről született megállapodás tegnap, a budapesti gyermekvédelmi napon. Az első gyermekvédelmi törvényünk már több mint száztíz éves.

Jövő tavaszig ingyen látogathatják a Fővárosi Állat- és Növénykertet a budapesti gyermekvédelmi intézményekben élő gyerekek. Erről írt alá megállapodást Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója és Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője tegnap Budapesten.

Az állatkertben megrendezett budapesti gyermekvédelmi napon Czibere Károly úgy fogalmazott, hogy a gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél élő gyerekeket sokszor „kitakarják a társadalmi nyilvánosságból”, pedig fontos, hogy látszódjanak és lássanak, csak így lehet élhető társadalmat építeni. Fontos minden olyan kezdeményezés megbecsülése és támogatása, amely ezt a befogadást mutatja fel – tette hozzá az államtitkár. Persányi Miklós arra biztatta az ország más kulturális és szabadidős intézményeit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és ingyen engedjék be a gyermekvédelmi intézmények lakóit programjaikra. Bátori Zsolt kérdésre válaszolva azt mondta, az előző évben mintegy hétezer gyerek látogathatott ingyen az állatkertbe, illetve vehetett részt az állatkert különböző programjain.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es adatai szerint a szakellátásban élő gyermekek száma évek óta tizenhétezer körül mozog. A 2008-2011 közötti időszakban csak minden negyedik gyermek került állami gondoskodásba szülei halála miatt. Leggyakrabban a bíróság vonta meg a szülői felügyeletet, többnyire azért, mert nem tartotta a kapcsolatot a gyermekével. A vizsgált 2011-es évben 3223 gyermeket vettek átmeneti nevelésbe, 162 esetben a kiskorú, 384 esetben pedig a szülő kérésére. A gyermekek hetven százalékát testi vagy lelki elhanyagolás, hat százalékukat bántalmazás miatt emeltek ki a családból.
Az első magyarországi gyermekvédelmi törvény 2011-ben volt száztíz éves, az állam ekkor először vállalta a felelősséget a gyámolításra szoruló gyermekekért. A kezdeti tapogatódzó lépések után 1998-ra már megyénként legalább egy, az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett nevelőszülői hálózat tevékenykedett – olvasható a KSH kiadványában.