Ma kezdődik a nagyböjt

Ezen a napon az egyház az élet mulandóságára emlékezteti a keresztényeket és bűnbánatra szólítja fel őket. Neve abból a szokásból ered, hogy ezen a napon – vagy a következő vasárnapon – a pap keresztet rajzol a katolikus hívek homlokára az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujából, miközben azt mondja: „emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel”. A nagyböjti időszak megemlékezés Jézus negyvennapos pusztai böjtölésének, illetve kínszenvedésének idejéről. Minthogy az egyház a vasárnapot nem tekinti böjti napnak, a hamvazószerdától húsvétig terjedő idő éppen negyven napot tesz ki – innen származik az időszak latin neve, a quadragesima, azaz negyvenedik. Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila. A nagyböjt első és utolsó napján – hamvazószerdán és nagypénteken – szigorú böjtöt ír elő az egyház: a tizennyolc és hatvan év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén tizennégy éves kor fölött tilos a húsfogyasztás. A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Néhány helyen a hamvazószerda utáni csütörtököt „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek” nevezték, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Ez ihlette a ma ismert „torkos csütörtököt” is.