Létezik tiszta politika

A közjóért végzett munka számomra a tiszteletet és a szolgálatot jelenti – mondta lapunknak Lévai Jánosné Makai Judit kecskeméti önkormányzati képviselő. Hozzátette: ezzel a bizalommal élni kell. 

Lévai Jánosné Makai Judit: A Népfőiskolán könnyű dolgom volt, mivel szinte minden programot Lezsák Sándor elnök úr álmodott meg, nekem és munkatársaimnak csak segítenünk kellett ezek megvalósítását

Fotó: MH

– Huszonnégy éve dolgozik Kecskemétért önkormányzati képviselőként. Ha visszatekint a mögöttünk álló csaknem negyed évszázadra, milyen változásokat lát a politikában, a közéletben?

– Ezerkilencszáznyolcvankilencben léptem be az MDF-be, ekkor kerültem kapcsolatba Lezsák Sándor elnök úrral is. Ebben az évben megbízást kaptam az MDF városi szervezetének, majd később a párt megyei irodájának vezetésére. Kecskeméten az MDF tagjai elsősorban az értelmiségiek köréből kerültek ki. Mindannyian egyet akartunk: elegünk lett az egypártrendszerből, és a keresztény, népi, nemzeti értékeket szerettük volna erősíteni. Mi, MDF-esek a városban jól ismertük egymást, barátként, összefogva segítettük a politikai változás bekövetkezését. Sajnos, az elmúlt huszonöt év alatt óriási változáson ment keresztül a politika. Képviselőtársaimmal a baloldalt nem ellenségnek, hanem ellenfélnek tekintettük. Jó lenne, ha ezt a mai politikusok is így gondolnák! Szerintem létezik tiszta politika, hiszen mi emberi magatartásunkkal, viselkedésünkkel, példánkkal képviseljük a Fideszt. Büszke vagyok arra, hogy Kecskemétet egy ciklusban listás, majd kétezerhattól négy ciklus óta egyéni képviselőként képviselhetem. A közjóért végzett munka számomra a tiszteletet és a szolgálatot jelenti. Ezzel a bizalommal élni kell, de nem szabad visszaélni.

– Tanácsnokként gyakran találkozik az egyházak, az önkormányzatok, a civil szervezetek képviselőivel. Mit tapasztal, milyen a közhangulat a régióban az áprilisi választások után?

– Sokkal több jókedvű, csillogó szemű polgárral, fiatallal és nyugdíjassal találkozom.

– Korábban a megyében az MDF tagjaként sokat tett a közjóért. Miért maradt szűkebb környezetében, miért nem vállalt szerepet az országos politikában?

– Sokat jártam a megyét Wittner Máriával és Regéczi Nagy Lászlóval, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökével. Rrendhagyó történelemórákat tartottunk a megye középiskoláiban. A diákok egy-egy előadáson többet tanultak a két hiteles előadótól, mintha órákon át bújták volna a könyveket. Példájuk, a megdöbbentő részletek mély nyomot hagytak bennük. S hogy miért nem vonzott az országos politika? Édesanyaként két gyermekem nevelése, tanítása – a férjemmel közösen – mindennél fontosabb volt. Nyugdíjazásom előtt nyolc évig egy gyermekotthon vezetője voltam, ez szintén egész embert kívánt. Anyai, nagymamai feladataimat kiegészítette a képviselői munka, nem vágytam többre. Emellett számos társadalmi feladatom volt és van, több évtizede tagja vagyok a Városi Szociális Közalapítványnak, a Mindszenty Társaságnak, Lezsák Sándor elnök úr kabinetjének, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesületnek, a helyi Szentháromság Plébánia (piaristák) egyházközségének, az Értéktár Bizottságnak, emellett felügyelőbizottsági feladataim is vannak. Kezdeményezője voltam a Kecskeméten kétezertizenkettő óta megrendezett Újvilág Passiónak.

– Mi jelentette munkája során a legnehezebb, illetve a legnemesebb feladatot?

– Az a legnehezebb, ha nem tudok a hozzám fordulóknak segíteni. A legnemesebbként azt a törvényjavaslatomat említeném, ami a hadiárvák nyugdíjkiegészítésével kapcsolatban született, s amit eljuttattam Hende Csaba képviselő úrhoz, aki jónak ítélte, így törvény született belőle. Ez akkor nagyjából nyolcezer forintot jelentett minden hadiárvának, ami a nyugdíjemelés összegével párhuzamosan emelkedik.

– Milyen fontos emlékeket őriz a Lakitelek Népfőiskolával kapcsolatban?

– A Népfőiskolán könnyű dolgom volt, mivel szinte minden programot Lezsák Sándor elnök úr álmodott meg, nekem és munkatársaimnak csak segítenünk kellett ezek megvalósítását. Nagyon sok kedves emlékem van a Népfőiskolával kapcsolatban, az egyik legkedvesebb, amikor Lech Wałęsa, Lengyelország akkori köztársasági elnöke látogatott el hozzánk. A Széchenyi Teremben lengyel–magyar nyelvű szentmisén vettünk részt, Wałęsa mély hite nagyon megérintett.

– A Nemzeti Fórum alapítójaként számos programot hozott a Népfőiskolára. Melyik állt ezek közül a legközelebb önhöz?

– Egyik célom az volt, hogy Kecskemét minél több polgárával megismertessem a Népfőiskolát, valamint az ott folyó oktatási és egyéb tevékenységünket. Ilyen volt a babaúszás-oktatás, egy-egy számítógépes tanfolyam, illetve a pedagógusoknak és a nyugdíjasoknak szervezett kulturális programok. Leginkább mégis az Emigrációs gyűjtemény bemutatása állt közel hozzám, amelynek keretében olyan írásokkal és tárgyakkal ismerkedtek meg a látogatók, amelyeket az emigrációban élő magyarság juttatott el Lakitelekre. Kiemelném ezek közül az ötvenhatos Tóth Ilonka emlékére hímzett eredeti zászlót vagy Tollas Tibor verseit.

– Melyik népfőiskolai program volt a legemlékezetesebb az ön számára?

– A Magyarság és Európa című konferencia, amelyen Habsburg Ottó is részt vett, valamint a Máltai Lovagrend tagjainak találkozója Európa országaiból. Kedves emlék a Mindszenty-emléknap Orbán Viktor, Für Lajos, Boross Péter, Deutsch Tamás, Pozsgay Imre, Juhász Judit előadásaival, a kecskeméti rendőrök számítógépes tanfolyama, a Kölcsey, Széchenyi, Bolyai Kollégiumok szervezése.

– A Hírös Népfőiskolai Lovarda szakmai koordinátora. Mi a céljuk a lovassporttal?

– Megtiszteltetés, hogy a Neumann János Egyetem Hírös Népfőiskolai Lovarda munkáját segíthetem. Lovardánk tagja a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózatnak. Célunk az iskolai lovasoktatás, itt testnevelési óra keretében ismerkednek a tanulók a lóval és tanulnak lovagolni. Terveink között szerepel a hiperaktív és SNI-s gyermekek gyógylovagoltatása, ezáltal viselkedésük, mozgáskoordinációjuk és beszédkészségük fejlesztése.