Folyamatos küzdelem a múltunkért

A vesztesek bevetik a rendszerváltás eseményeit torzító technikákat, a történtek tisztázásához ismerni kellene az Oroszországban őrzött dokumentumokat is. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy rendeződjön Oroszország és az EU viszonya – hangzott el a magyarországi és az oroszországi rendszerváltás tapasztalatairól szóló nemzetközi konferencián.

„Az egykori iránytűt álságos mágnesezők viszik tévútra” – mondta Lezsák Sándor a konferencián (Fotó: Csudai Sándor)

Manapság könnyebb eligazodni a több száz évvel ezelőtti események között, mint az utóbbi évtizedek és a rendszerváltoztatás történetében – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke tegnap. A rendszerváltások tapasztalata és értékelése Magyarországon és Oroszországban című konferencián az Interparlamentáris Unió Magyar–Orosz Baráti Tagozatának vezetője, a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az „egykori történelmi iránytűt álságos mágnesezők viszik tévútra”, a koncepcionális ferdítések pedig mindenkire hatnak, még őrá is, aki pedig részese volt az eseményeknek.

Lezsák Sándor kiemelte, az évtizedek múlása koronatanúvá avatja az akkori statisztákat is, majd idézte Garibaldit: „Milyen kevesen voltunk, és milyen sokan maradtunk”. Beszélt arról, hogy az igazi vesztesek újra és újra bevetik a „jól bevált szellemi kábítószereket”, a múltat torzító technikákat, a kettős mércét, s láthatjuk, miként lehet „alantas szándékkal rombolni nemzeti önismeretet, hitet, hűséget évtizedek értékeihez, történelmi hazánkhoz”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a múlt nincs magától”, mindig újra meg kell küzdeni érte. Mint mondta, a kommunista egypártrendszert felváltó folyamatot lehet lassúnak vagy politikai játszmának nevezni, de tény, hogy megtörtént. „Tízmillióan ennyire voltunk képesek, és nem többre, de nem is kevesebbre.” A kormányzati politika feladataként említette, hogy meglegyenek a múlt feltárásának feltételei, és így is bővítsük nemzeti önismeretünket. Lezsák Sándor hangsúlyozta: a magyar–orosz kapcsolatok megújulásának korát éljük, a politika és a gazdaság mellett jó az együttműködés a kultúra, a humanitárius kérdések és az oktatás területén is, a tudományos területen pedig a közelmúlt feltárásával lehet bővíteni. Oroszország kiemelt partnere hazánknak – folytatta –, és Magyarország érdekelt abban, hogy mihamarabb normalizálódjon Oroszország és az Európai Unió kapcsolata.

Bíró Zoltán, a nemzetközi tanácskozást szervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgatója hangsúlyozta: a két állam polgárai különbözőképpen élték meg a kilencvenes évek fordulóját, hiszen a szovjet emberek számára ez az időszak a birodalom összeomlását jelentette. Mi, magyarok azonban a 20. század veszteségei – háborúk, ’56 – jegyében éltük át az 1988-89-ben történteket – folytatta Bíró Zoltán.

A konferencia szervezésével szeretnék elindítani az orosz–magyar szakmai párbeszédet a zaklatottá vált Európában. Elmondta azt is, örülnének, ha hallanák az egykori Szovjetunió tudósainak véleményét a rendszerváltásról és annak következményeiről, ugyanakkor szeretnék megismerni az oroszországi levéltárakban őrzött, magyarországi rendszerváltással kapcsolatos dokumentumokat.