Együtt halad előre Peking és Moszkva

Több kollégájával is találkozott a baskírföldi Ufában tegnap kezdődött kétnapos BRICS-csúcsértekezleten az orosz elnök. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magába foglaló tömörülés elnöki feladatait április elsején Oroszország vette át. „Tökéletesen tisztában vagyunk a gazdasági és a nemzetközi politikai nehézségekkel, de egyesítve erőinket kétségkívül minden előttünk álló problémát legyőzünk, és minden kérdést megoldunk” – erről biztosította Vlagyimir Putyin orosz államfő kínai partnerét, Hszi Csin-pinget. A kínai elnök megerősítette országa készségét az együttműködésre. Az orosz sajtó csupán ezt a néhány mondatot idézte mindkét állami vezetőtől.

Az orosz–kínai politikai-gazdasági kapcsolatok különösen elmélyültek az ukrán válság kitörése óta. Hszi Csin-ping kínai elnök részt vett a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem hetvenedik évfordulóján tartott moszkvai katonai díszszemlén is. A VII. BRICS-csúcstalálkozó az Ural-hegységtől száz kilométerre nyugatra található baskírföldi fővárosban zajlik, ahol ugyancsak a héten a Sanghaji Együttműködés Szervezete (SESZ) tagállamainak, valamint megfigyelői státuszú és a SESZ-szel partneri együttműködést folytató országok vezetői is eszmecserét folytatnak a legfontosabb világpolitikai kérdésekről és a gazdasági együttműködésről. A Pervij kanal orosz állam televíziós csatorna értesülései szerint a BRICS-csoport állami vezetői a tanácskozáson megvitatják a görögországi és az ukrajnai válságot, az iráni atomprogram korlátozása körüli problémákat és a szíriai válság rendezését. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a görög és az ukrajnai válság nem került szóba Vlagyimir Putyin kétoldalú találkozóin.

A BRICS-országok a föld területének 26 százalékát foglalják el. Lakosságuk együtt a világ népességének 42 százalékát teszi ki, GDP-jük együttesen a világ gazdasági teljesítményének 30 százalékát jelenti. Az orosz közlések szerint 2013-ban a világ kereskedelmi forgalmának 16,1 százalékát adták, míg a föld országainak katonai kiadásaiból 10,8, a hagyományos energiahordozók termeléséből 40,2 százalékos volt a részesedésük. Oroszország alapvetően a szervezet pénzintézete, a kezdetben ötven-, majd százmilliárd dolláros alaptőkéjű fejlesztési bank, a New Development beindítására összpontosít. A BRICS-csoport, Contingent Reserve Bank néven, saját valutaalapot is létrehoz, és külön hitelminősítő szervezet létesítésén is gondolkodik.