Budapest tegnap hivatalosan is bejelentkezett

Már a „selejtező” nagyon nehéznek ígérkezik, hiszen erős a mezőny, eddig Boston, Hamburg, Róma és Párizs jelezte, hogy versenybe száll a 2024-es olimpiáért. Aztán majd a NOB dönt, kit hív meg pályázatára a jelentkezők közül. A korábbi tapasztalatokból kiindulva csekély esélyünk lenne a világvárosok és a mögöttük álló lobbi ellen, ám a NOB az olcsó olimpia miatt hirdette meg az Agenda 2020 reformprogramját, amelynek köszönhetően olyan települések is eséllyel pályázhatnak, mint Budapest.

A kezdeti akarat után a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése jú­nius 10-én, a Fővárosi Közgyűlés június 23-án egyhangúlag döntött a szándéknyilatkozat benyújtása mellett, és aztán július 6-án az Országgyűlés is igennel szavazott, méghozzá csaknem nyolcvanegy százalékos többséggel. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint a magyar emberek kétharmada már most az ügy mellett áll.

„Meggyőződésünk, a budapesti pályázat a válasz a NOB Agenda 2020 reformprogramjára, pályázati szándékunk teljes összhangban van a gazdaságos olimpia koncepciójával. Egyben üdvözöljük, hogy a NOB a takarékosabb és fenntarthatóbb olimpiarendezés irányába indul, megtörve ezzel a legnagyobb és leggazdagabb országok rendezési monopóliumát. A mi olimpiai matematikánk egyértelmű: Agenda 2020 = Budapest 2024” – olvasható a Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Borkai Zsolt MOB-elnök által jegyzett szándéknyilatkozatban, amelyet tegnap küldtek el Lausanne-ba, a NOB-nak.

Bár nem mostanában, de előfordult már, hogy Budapestnél kisebb város, mint Antwerpen (1920), Stockholm (1912), Helsinki (1952) és Mont­real (1976) is rendezhetett olimpiát. Az mindenképpen a mi jelentkezésünk mellett szól, hogy Magyarország az egyetlen a nyári játékok tíz legeredményesebb nemzete közül, amely még nem rendezett olimpiát. Talán majd most. A 2024-es házigazdáról 2017 őszén Limában dönt a NOB.