Athén az utolsó esélyt is megkapta

Amennyiben vasárnapig nem sikerül megegyezni, a tárgyalások véget érnek, és bekövetkezhet a legrosszabb forgatókönyv

GAZDASÁG
  • 2015.07.09. - 12:09
Article cover
Horváth Éva
Ciprasz 20150709
Ciprasz tegnapi beszédében Európát is hibáztatta, hogy máig nem született megoldás a válságra (Fotó: Reuters - Vincent Kessler)

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tegnap, az Európai Parlament plenáris ülésén bejelentette, kormánya ma előterjeszti részletes és hiteles reformjavaslatait. Közölte: olyan megállapodást szeretne, amelynek révén Görögország adóssága visszafizethetővé válik. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot. Kiemelte továbbá, hogy nem más országok adófizetőire akarja áthárítani a görög államadósság terhét. Beszédében ugyanakkor Ciprasz kitért arra is, hogy a válság azt bizonyítja, Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, és ez nem csak Görögország gondja.

A görög kormányfő beszédében közölte azt is, hogy újabb hitelkérelmet nyújtottak be az Európai Stabilitási Mechanizmushoz.

Uniós források és hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy az előző, június 30-án elküldött kérelemmel ellentétben a görög kormány immár nem két évre, hanem háromra szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe mélyreható reformokat hajtana végre. Az ígért reformok, köztük az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítását illetően azonban részleteket nem közöltek.

A görög kormány nem nevezte meg pontosan azt sem, hogy mekkora hitelkeretre tart igényt. A Nemzetközi Valutaalap azonban a múlt héten közzétett elemzésében úgy becsülte, Görögországnak 2018 végéig további ötvenmilliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.

Az euróövezet tagállami vezetőinek görög válságról folytatott kedd esti csúcstalálkozóját követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy vasárnap összeül az Euró­pai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és ez lesz a legvégső határidő a megállapodásra. Tusk világossá tette azt is, ha addig nem sikerült közös nevezőre jutni, akkor a tárgyalások véget érnek, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke változatlanul erőteljesen ellenzi Görögország kilépését az eurózónából. Ám ha Athén nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni a Grexitet, amelyre a bizottságnak egyébként már részletesen kidolgozott forgatókönyve van.

Tegnap görög kormányzati források közölték, hogy Athén még tovább hosszabbítja a bankok zárva tartását. A tegnapi volt a nyolcadik munkanap, amelyen zárva tartottak a görögországi pénzintézetek.


Merkelt hibáztatják

„Az újabb katasztrófa” elkerülése érdekében a görög adósság átütemezésére és egy jelentős részének elengedésére szólította fel Angela Merkelt nyílt levélben Thomas Piketty, Jeffrey Sachs és három másik ismert közgazdász. Szerintük a hitelezők gyakorlatilag arra kérik Görögországot, hogy „tartson pisztolyt a fejéhez, és húzza meg a ravaszt”. A The Nation című amerikai hetilap írásában a vagyoni egyenlőtlenségek történelmi alakulásáról szóló munkájával világhírűvé vált Piketty és társai azt írták: „A soha véget nem érő megszorítások, amelyeket Európa lenyom a görög emberek torkán, egész egyszerűen nem működnek. A német pénzügyminisztérium és Brüsszel által előírt gyógymód kivéreztette a beteget, miközben nem gyógyította meg betegségét.” A levél szerzői szerint a görögök az utóbbi években javarészt végrehajtották a megkövetelt megszorításokat, a dél-európai ország gazdasága mégis romokban hever, és a hat esztendeje tartó válság súlyos humanitárius következményekkel járt.


Elmaradó turisták

Majdnem harmadával visszaestek a görögországi nyaralóhelyekre szóló last minute-foglalások a vasárnapi népszavazás eredményének bejelentése után - közölte a görög turisztikai konföderáció. A last minute-foglalások az összes szállásfoglalás nagyjából ötödét teszik ki. Ha nem jön létre megállapodás még a héten a görög kormány és a hitelezők között, akkor két-három héten belül gondok lehetnek akár az élelmiszer-ellátással is. A szállodáknak élelmiszert szállítók készpénzt szeretnének látni, de készpénz, az nincs - fűzte hozzá a görög turisztikai szövetség vezetője, arra utalva, hogy Görögországban június 28. óta napi hatvan eurós készpénzfelvételi limit van érvényben.  A turizmus adja a görög hazai össztermék (GDP) tizenöt-húsz százalékát. Tavaly rekordszámú, huszonnégymillió millió turista látogatott a mediterrán országba, ahol 13,5 milliárd eurót költöttek el. A turisztikai szövetség azt reméli, idén 25 millióra nő a látogatók száma, és 14,3 milliárd euróra a vásárlások összértéke.


Röviden
Eltérő álláspontok  és vélemények

- Kiegyensúlyozottnak és pozitívnak értékelte Manuel Valls francia miniszterelnök a Görögország finanszírozásának folytatása érdekében Athén által tegnap megfogalmazott javaslatot. Kiemelte: az előrelépés és a reformok valós szándékáról tanúskodik.

- A francia jegybank elnöke szerint káosz fenyeget Görögországban, amennyiben vasárnap nem születik megállapodás Athén és a hitelezői között. „A görög gazdaság a katasztrófa szélére jutott, mindenképpen meg kell állapodni vasárnap, ez az utolsó határidő, utána túl késő lesz, és a következmények súlyosak lesznek” - fogalmazott Christian Noyer.

- Nem jelent különösebb fertőzésveszélyt a nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve a görögországi adósságválság - jelentette ki Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter. Emellett nem veszélyeztetné az amerikai pénzügyi rendszert sem a görögök kilépése az euróövezetből, kockáztatja viszont Európa gazdasági és geopolitikai stabilitását.

- A görög pénzügyminisztérium cáfolta szerdán azt a sajtóértesülést, miszerint fizetési ígérvények kibocsátására készül, hogy ki tudja fizetni a béreket és nyugdíjakat. A Katimerini liberális görög napilap azt írta: a költségvetési hivatal készpénzt helyettesítő fizetési ígérvények, úgynevezett IOU-k kibocsátását készíti elő, hogy ki tudják fizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat július végén, ha nem sikerül megállapodásra jutni a nemzetközi hitelezőkkel.

- Máshogy szól a dal, és ez pozitív, a szöveget rögvest meglátjuk - így reagált Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök madridi sajtótájékoztatóján arra a beszédre, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő mondott az Európa Parlament plenáris ülésén tegnap. Mariano Rajoy szerint a görög kormány hangvétele most különbözik a korábbitól, és elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Ciprasz „tett egy lépést előre”.

- Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja kijelentette, hogy lehetséges és szükséges a megállapodás Görögországgal, de azon múlik, hogy Athén képes lesz-e a hitelezői számára hiteles reformjavaslatokat előterjeszteni. Rámutatott, hogy reménykeltő előrelépés történt az egyeztetések menetében.


Végtelenül elhibázott dolog lenne kizárni Görögországot az eurózónából

5 perces interjú: Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője

– Egyre több londoni elemző látja úgy a görög válsággal kapcsolatosan, hogy nem lesz más megoldás, mint kizárni Athént az eurózónából. Tényleg ez a megoldás kör­vonalazódik?

– Végtelenül elhibázott dolog lenne, ha a Grexit bekövetkezne. Mindenekelőtt Görögország számára. Meggyőződésem, az állampolgárok még ma sem fogják fel, milyen következményekkel járna, ha kisodródnának az euróövezetből.

– Ennyire tragikusak a kilátások?

– Görögország gyakorlatilag rövid idő alatt a padlóig zuhanna. A GDP a felére esne, miközben legalább a duplájára ugrana a munkanélküliség. Az Európai Központi Bank euróellátása híján elvileg vezethetne be új valutát Athén, de még a bankjegyek gyártásához szükséges nyomdagépeket is importálnia kellene. S még akkor is legalább fél évet venne igénybe akár az új drachma meghonosítása.

– Ha jól értem, a legutolsó pillanatig a megegyezésre és Görögország megtartására kell koncentrálnia az eurózónának?

– Még akkor is, ha már az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek ma, legkésőbb holnap reggel elő kell állnia a legújabb válságcsomagjával. Annál is inkább, mert – s erről ritkán hallani - még a német parlamentnek is meg kell szavaznia, ha az euróövezet állandó mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az ESM teljesíti a görögök legutóbbi kérelmét, s a felek immár nem két évre, hanem háromra szóló finanszírozási megállapodást kötnének.

– Ezzel Athén ki tudná váltani a Frankfurtnak esedékes, július 20-án lejáró, 3,5 milliárd eurós államkötvény-tartozását is? És akkor nem kellene hitelelengedést kérniük?

– Az ESM-féle pénzre mindenképpen szükségük lenne, annál is inkább, mert a tartozások elengedését sem az IMF, sem az EKB, sem az eurózóna alapszabálya nem teszi lehetővé. Az pedig nem valószínű, hogy Görögországért ezeket az alapdokumentumokat módosítanák. Hogy állhatna ezek után a választópolgárai elé hitelesen akár a spanyol, az olasz vagy a francia kormány?

– Melyek azok a reformok, amelyeket semmiképpen nem úszhat meg Athén?

- A nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen, a görög nyugdíj átlagos szintje még a rengeteg csökkentés után is duplája a magyarnak vagy éppen a szlováknak. Miközben északi szomszédaink már lehagyták, mi pedig éppen most fogjuk lehagyni az egy főre jutó görög GDP-t. Athén GDP-arányosan csaknem kétszeresét költi a nyugdíjakra, mint az EU-átlag, túl megengedő a korai nyugdíjazás. Az adózást is lényegesen hatékonyabbá kellene tenni, a közszférában le kellene építeni.

SZAVAZÁS

Első kérdés

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját

Ukrajna titkos drón-elitjét küldi a Perzsa-öbölbe

Ukrajna titkos drón-elitjét küldi a Perzsa-öbölbe

Német szakszervezet sztrájkot hirdet szerdára a berlini repülőtéren

Német szakszervezet sztrájkot hirdet szerdára a berlini repülőtéren

Sorra mentik haza az EU-s állampolgárokat

Sorra mentik haza az EU-s állampolgárokat