Átalakulhat már jövőre a bérrendszer

Megszűnik jövőre az Európai Bizottság által kifogásolt hazai cafeteria-rendszer, a helyébe pedig egy új, kettős bérrendszer léphet – jelentette be tegnap Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelt feladatnak tekinti a külföldön élő fiatalok hazacsábítását, ehhez viszont magasabb bérekre van szükség.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Fotó: Csudai Sándor)

Nem akadályozható meg a fiatalok külföldi munkavállalása, mivel a magyarok mindig vágytak arra, hogy világot lássanak. Ám olyan gazdaságpolitikát kell megteremtenünk, amely hazacsábítja őket – hangsúlyozta tegnap Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. A miniszterelnök kiemelte: a kormány tisztában van vele, hogy a hazai bérek jelentősen elmaradnak többek közt a nyugat-európai bérektől, és az ország gazdasági helyzete jelenleg nem teszi lehetővé azt a bérszínvonal-növekedést, amelyet elvárnának a most még külföldön dolgozók. E helyzet megoldására új bérrendszer bevezetését tervezi a kormány.

Orbán Viktor bejelentette, az Európai Bizottság nyomására átalakul januártól a hazai cafeteria-rendszer, helyette a munkavállalók a béren kívüli juttatást várhatóan készpénzben kapják majd meg. A kormányfő szavai szerint a pluszpénz ugyan nem számít bele a nyugdíjba, azonban jelentős segítség lehet, emellett lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaság teljesítményét meghaladó mértékben emelkedjen a fizetés.

Emlékeztetett: kétféle gazdaságpolitikát ismerhettünk meg. Az első, amikor alacsony foglalkoztatási szint mellett jellemző volt az „osztogatás, valamint a hitelből fenntartott növekedés”. A másik esetben, a magas foglalkoztatottság előnye pedig az, hogy a kockázatosabb elosztásos rendszer helyett az adórendszer stabilitása garantálja a bővülést. Példaként említette, hogy gazdasági fedezetlenség mellett már hajtott végre korábbi kormány ötvenszázalékos béremelést, ennek negatív hatása pedig tíz évig is eltartott. Az új bérrendszerrel kapcsolatos számokat várhatóan már tartalmazza a 2017-es költségvetés is. Emellett a régen várt járulékcsökkentést is elkezdi végrehajtani a kormány. A tényleges teljes foglalkoztatottság eléréséhez is újabb lépéseket terveznek. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak részt venni a közmunkaprogramban, új foglalkoztatási formát kell kidolgozni. Hangsúlyozta: költségvetési oldalról magasabb kiadást jelent a közmunkabérek finanszírozása, mint a segély, azonban a foglalkoztatás, a munka világa túlmutat önmagán.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az idei évre jelenleg előre jelzett 2,5 százalékos növekedés helyett cél a háromszázalékos gazdasági bővülés elérése, amelyet csak jelentős bürokráciacsökkentéssel lehet elérni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a bürokraták nem ellenségei a kormánynak, azonban a megváltozott gazdasági környezet miatt rájuk más területeken van szükség. Emellett fontos, hogy a növekedés a tavaly megindult export, beruházás- és belső fogyasztásnövekedés mellett folytatódjon. A célokhoz illeszkedik az újraiparosítás is, a következő években nálunk valósul meg Európa legnagyobb, 150 milliárd forintos ipari park beruházása. A kormányfő kiemelte a nemzeti családpolitikát is, mivel a családok megerősítése a gazdaságpolitika szempontjából nélkülözhetetlen.

A miniszterelnök ugyanakkor a veszélyekről is beszélt. Szavai szerint „saját magunk” hordozzuk a legnagyobb veszélyforrást. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 2014-ben volt az első olyan választási év a rendszerváltás óta, amikor nem törtek meg a pozitív gazdasági folyamatok. Ezért fontos, hogy „osztogatás nélkül” maradjon hatalmon a jelenlegi kormány 2018 után. Emellett az elmúlt évekkel kapcsolatban rávilágított: a lengyelek nem követték el azokat a hibákat a gazdaságpolitikájukban, mint mi, ennek pedig számukra meglett az eredménye. Miközben hazánk az egyetlen olyan újonnan csatlakozott uniós tagállam, amely nem profitált jelentősen a csatlakozásból. A második veszélyforrásként Orbán a menekültválságot említette, és annak fontosságát, hogy megőrizzük kulturális homogenitásunkat. A harmadik veszélyforrás pedig az Európai Unió stagnálása. Bebizonyosodott, hogy nem lehetséges a fiskális unió létrehozása, mivel az államadósságokkal, nyugdíjakkal kapcsolatos pénzügyi terheket nem tudja átvállalni a német gazdaság, így ez a projekt megbukott.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt hangsúlyozta, a rendszerváltás óta nem volt rá példa, hogy a kormány, a jegybank, az üzleti szféra, valamint a Magyar Bankszövetség ilyen szorosan együttműködtek. A 2010-es kormányváltáskor az államadósság 83,7 százalék volt, amely mára 75 százalékra csökkent, 2010 és 2013 között pedig jelentős gazdasági fordulat ment végbe. Ezt követte napjainkig egy monetáris fordulat, valamint a kamatcsökkentési periódus, az infláció mérséklésével összhangban. A jövőben a versenyképességünket kell növelnünk. A jegybankelnök úgy véli, jók voltak ugyan az eddigi intézkedések, de további döntésekre van szükség. Öt pillért említett: a stabilitást, az erőforrások mennyiségét, azok minőségét, az állam működésének javítását, valamint a külföldön dolgozó magyar állampolgárok visszacsábítását. Az új felzárkózási pályával húsz–huszonöt év múlva tudjuk utolérni Ausztriát.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Irinyi-tervet, az újraiparosítás szükségességét hangsúlyozta. Cél, hogy 2020-ra harminc százalékra növeljük a hazai ipar arányát a gazdaságban, és modern, kutatásra, fejlesztésre és innovációra épülő ipar valósuljon meg.