A nép ellen fordították volna a honvédeket

A „néphadsereg” egyetlen tisztje sem fordult volna a nép ellen a rendszerváltást megelőző években – derül ki A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában című, a minap a boltokba került könyvből.

Tudatos leépítésről beszélt Bíró Zoltán (Fotó: MH)

A mű bemutatóján Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) igazgatója azt mondta, a rendszerváltást megelőző és követő időszak rendkívül nehéz volt a Magyar Néphadseregben, majd a Magyar Honvédségben szolgáló katonáknak. Felidézte Für Lajos néhai honvédelmi miniszterrel történt 2009-es beszélgetését, amelynek vezérfonala az akkori lehangoló állapot taglalása volt. A hadsereg képességeit kétségbeejtő szintre apasztották, s ez az ország tudatos leépítésének, erőtlenítésének a politikája volt.

Kelemen József nyugállományú altábornagy hangsúlyozta, a néphadsereg tisztikara épp úgy részese volt a rendszerváltásnak, mint a társadalom civil tagjai, ám ezt a témát eddig csak kevesen kutatták. Az 1990 előtti tábornoki kar „leltára” különösen jól sikerült, s így az olvasó képet kaphat arról, hogy akkor is a legfelkészültebb katonák irányították a hazai fegyveres erőket.

Helgert Imre és Mészáros Gyula nyugállományú ezredesek, a kötet szerzői részletesen kitértek Grósz Károly emlékezetes, a fehérterror rémét felfestő beszédére. Elmondták, hogy bár bizonyos jelek szerint a Magyar Szocialista Munkáspárt keményvonalas vezetői az utolsó pillanatban megkísérelték felhasználni a hadsereg tisztjeit és állományát a rendszerváltás folyamatainak megállítására, ám ez a törekvésük egyöntetű elutasításra talált. Azt, hogy a Magyar Néphadsereg egyetlen tisztje sem fordult volna a nép ellen, megerősítette Lőrincz Kálmán volt vezérezredes is. A könyv az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg.