A középmezőnyben van Magyarország az uniós kötelezettségszegési eljárások terén

Magyarországgal szemben a tavalyi év végén összesen 44 ilyen eljárás volt folyamatban, ezek közül 18 azért, mert Magyarország nem jelezte időben, hogy átültetett saját belső jogába valamilyen uniós irányelvet, a maradék 26 az, amely amiatt indult, mert valamilyen magyarországi szabályozás Brüsszel szerint nem áll összhangban az uniós joggal.
A legtöbb eljárás Görögország és Olaszország ellen folyik, mindkét tagállam esetében 89 uniós jogsértés orvoslását szeretné elérni a brüsszeli testület. Spanyolország ellen 86, Belgium ellen 80 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a kimutatás szerint.
A legkevesebb, mindössze 10 eljárás a 2013-ban csatlakozott Horvátország ellen indult. Észtország 16, Málta pedig 18 esetben sérti a bizottság szerint az uniós előírásokat.
A kötelezettségszegési eljárások száma egyébként négy év folyamatos csökkenést követően a tavalyi 1300-ról 1347-re emelkedett. A legtöbb ilyen a környezetvédelem területén indult a tagországok ellen, ezt követően a közlekedés, a belső piac, az adózás és vámügyek terén. Ezek adják az összes kötelezettségszegési eljárás több mint felét.
Az elmúlt öt évben amúgy jelentősen csökkent a formális kötelezettségszegési eljárások száma. 2010-ben még 2100 ilyen volt folyamatban. Az esetek számának csökkenése jórészt annak tudható be, hogy a bizottság a nem megfelelő jogalkalmazások ügyét a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt a tagállamokkal folytatott párbeszéd, úgynevezett pilot-eljárás keretében igyekszik rendezni.