Zelenszkij személyesen döntött

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelművé tette, hogy személyesen ellenzi a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállítását. Az Euronews beszámolója szerint az államfő úgy véli, az orosz olaj újbóli szállítása lényegében ugyanazt jelentené, mint az Oroszország elleni szankciók feloldása.

Volodimir Zelenszkij újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy szerinte jelentős nyomás nehezedik Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték helyreállítása érdekében. Az ukrán elnök úgy látja, hogy egyes európai szereplők – Magyarország és Szlovákia kérésére – azt szeretnék, ha a rendszer mielőbb újra működne.

Zelenszkij szerint ezzel kapcsolatban alapvető kérdés merül fel: Európa valóban fenn akarja tartani az Oroszországgal szembeni szankciókat, vagy közben mégis visszaengedné az orosz olajat az európai piacra. Az ukrán elnök úgy véli, a két megközelítés nehezen egyeztethető össze, mert az olajszállítás újraindítása szerinte gyakorlatilag a szankciós politika felpuhítását jelentené.

Az ukrán államfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy a vezeték újraindításának kérdése összefüggésbe kerülhet egy Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós hitellel. Jelezte, hogy ha a finanszírozás feltételeként szabnák az olajszállítás helyreállítását, akkor Ukrajna akár kénytelen is lehet elfogadni ezt a megoldást, még akkor is, ha ő személyesen elvi okokból ellenzi az orosz olaj visszatérését.

Zelenszkij szerint ilyen helyzetben Ukrajna mozgástere korlátozott lehet. Arra is utalt, hogy ha a nyugati támogatásokhoz olyan feltételeket kapcsolnak, amelyek befolyásolják az ország döntéseit az energetikai kérdésekben vagy a fegyverszállításokban, akkor Kijev nehéz helyzetbe kerül. Az ukrán elnök azt mondta, európai partnereinek is jelezte, hogy az ilyen feltételeket politikai nyomásgyakorlásként, sőt zsarolásként értelmezi.

A Barátság kőolajvezeték körüli vita

A Barátság kőolajvezeték körül kialakult vita január végén éleződött ki, amikor megsérült a szovjet korszakból származó rendszer egyik szakasza. Ukrajna állítása szerint a károkat egy orosz támadás okozta, ami működésképtelenné tette a vezetéket. Magyarország azonban ezt vitatja, és azt állítja, hogy a rendszer működőképes. Budapest szerint Kijev politikai okokból akadályozza az olajszállítás helyreállítását.

Magyarország és Szlovákia ezért külső vizsgálatot sürgetett annak megállapítására, hogy valóban sérült-e a vezeték. Az Európai Unió támogatta a helyszíni ellenőrzés ötletét, ugyanakkor Ukrajna egyelőre nem járult hozzá a vizsgálathoz.

Szijjártó Péter Brüsszelben arról beszélt, hogy a magyar álláspont szerint a szállítás leállásának nincs műszaki vagy fizikai oka, ezért Budapest úgy látja, hogy a háttérben inkább politikai döntés állhat. A külgazdasági és külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország, Szlovákia és az Európai Unió részéről is több kezdeményezés született egy helyszíni ellenőrzés megszervezésére, amely során szakértők vizsgálhatták volna meg a vezeték állapotát. Ezeket a javaslatokat azonban a tárcavezető szerint mind elutasították. 

Az Európai Bizottság részéről Dan Jørgensen energiaügyi biztos arról beszélt, hogy kapcsolatban álltak az ukrán hatóságokkal. A biztos szerint az ukrán fél azon dolgozik, hogy megoldja a helyzetet. Jørgensen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem kíván változtatni az Oroszország elleni szankciós politikáján, még az energiaellátással kapcsolatos nehézségek ellenére sem.

A vita közben más európai politikusok is megszólaltak az Oroszországgal való kapcsolat jövőjéről. Bart De Wever belga miniszterelnök például azt vetette fel, hogy az Európai Uniónak előbb-utóbb normalizálnia kellene a kapcsolatokat Moszkvával. 

Az Európai Unió jelenlegi tervei szerint 2028-ig teljesen megszüntetik az orosz energiahordozók importját, olvasható a Mandiner oldalán.