Zelenszkij személyesen döntött

Volodimir Zelenszkij újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy szerinte jelentős nyomás nehezedik Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték helyreállítása érdekében. Az ukrán elnök úgy látja, hogy egyes európai szereplők – Magyarország és Szlovákia kérésére – azt szeretnék, ha a rendszer mielőbb újra működne.

Zelenszkij szerint ezzel kapcsolatban alapvető kérdés merül fel: Európa valóban fenn akarja tartani az Oroszországgal szembeni szankciókat, vagy közben mégis visszaengedné az orosz olajat az európai piacra. Az ukrán elnök úgy véli, a két megközelítés nehezen egyeztethető össze, mert az olajszállítás újraindítása szerinte gyakorlatilag a szankciós politika felpuhítását jelentené.

Az ukrán államfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy a vezeték újraindításának kérdése összefüggésbe kerülhet egy Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós hitellel. Jelezte, hogy ha a finanszírozás feltételeként szabnák az olajszállítás helyreállítását, akkor Ukrajna akár kénytelen is lehet elfogadni ezt a megoldást, még akkor is, ha ő személyesen elvi okokból ellenzi az orosz olaj visszatérését.

Zelenszkij szerint ilyen helyzetben Ukrajna mozgástere korlátozott lehet. Arra is utalt, hogy ha a nyugati támogatásokhoz olyan feltételeket kapcsolnak, amelyek befolyásolják az ország döntéseit az energetikai kérdésekben vagy a fegyverszállításokban, akkor Kijev nehéz helyzetbe kerül. Az ukrán elnök azt mondta, európai partnereinek is jelezte, hogy az ilyen feltételeket politikai nyomásgyakorlásként, sőt zsarolásként értelmezi.

A Barátság kőolajvezeték körüli vita

A Barátság kőolajvezeték körül kialakult vita január végén éleződött ki, amikor megsérült a szovjet korszakból származó rendszer egyik szakasza. Ukrajna állítása szerint a károkat egy orosz támadás okozta, ami működésképtelenné tette a vezetéket. Magyarország azonban ezt vitatja, és azt állítja, hogy a rendszer működőképes. Budapest szerint Kijev politikai okokból akadályozza az olajszállítás helyreállítását.

Magyarország és Szlovákia ezért külső vizsgálatot sürgetett annak megállapítására, hogy valóban sérült-e a vezeték. Az Európai Unió támogatta a helyszíni ellenőrzés ötletét, ugyanakkor Ukrajna egyelőre nem járult hozzá a vizsgálathoz.

Szijjártó Péter Brüsszelben arról beszélt, hogy a magyar álláspont szerint a szállítás leállásának nincs műszaki vagy fizikai oka, ezért Budapest úgy látja, hogy a háttérben inkább politikai döntés állhat. A külgazdasági és külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország, Szlovákia és az Európai Unió részéről is több kezdeményezés született egy helyszíni ellenőrzés megszervezésére, amely során szakértők vizsgálhatták volna meg a vezeték állapotát. Ezeket a javaslatokat azonban a tárcavezető szerint mind elutasították. 

Az Európai Bizottság részéről Dan Jørgensen energiaügyi biztos arról beszélt, hogy kapcsolatban álltak az ukrán hatóságokkal. A biztos szerint az ukrán fél azon dolgozik, hogy megoldja a helyzetet. Jørgensen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem kíván változtatni az Oroszország elleni szankciós politikáján, még az energiaellátással kapcsolatos nehézségek ellenére sem.

A vita közben más európai politikusok is megszólaltak az Oroszországgal való kapcsolat jövőjéről. Bart De Wever belga miniszterelnök például azt vetette fel, hogy az Európai Uniónak előbb-utóbb normalizálnia kellene a kapcsolatokat Moszkvával. 

Az Európai Unió jelenlegi tervei szerint 2028-ig teljesen megszüntetik az orosz energiahordozók importját, olvasható a Mandiner oldalán.