Magyarország szuverenitásáról rendeztek konferenciát Budapesten

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: Európában ma mindenki úgy tudja, a magyarországi parlamenti választások nemcsak Magyarország, hanem a kontinens jövője szempontjából is jelentősek. Egy nemzeti, szuverén kormány ugyanis az Európai Unióban „anomália, hiba a mátrixban”, így a magyar választás tétje Európa számára óriási - jelezte. Kiemelte: a mi szempontunkból a tét Magyarország szuverenitása, az Európai Unióban ugyanis alkotmányos államcsíny zajlik. a tagállami szuverenitásra leselkedő veszélyek közül kettőt emelt ki: az uniós intézmények lopakodó hatáskör-bővítését, illetve az alkotmányos értékek és intézmények kisajátítását. Magyarország kormánya az első veszély kapcsán 2025 novemberében elindította az unió hatásköreinek rendszerszintű átvilágítását, ennek a vizsgálatnak az eredményeit rövidesen közzéteszik - jelentette ki.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében március 16. szimbolikus jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy 1848-ban ezen a napon született döntés a Nemzetőrség felállításáról, valamint arról, hogy Magyarország nemzeti lobogója és nemzeti címere hogyan kerüljön használatba. A háborúk korában élünk, szuverenitásunk most már létkérdés - emelte ki Horváth József, hozzátéve, hogy a hidegháború időszakában létrejött szervezetek - például az ENSZ, a NATO - strukturális válságba kerültek, miközben régi és új világhatalmak átrajzolják a térképeket és a befolyási övezeteket.

„A magyarok jövője, biztonsága és államunk függetlensége a tét” - hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, aki úgy fogalmazott, „a két vesztésre álló szövetséges, Brüsszel és Kijev velünk akarja megfizettetni a négy éve tartó és értelmetlen háborúnak az összes kudarcát”. Hozzátette, már a két fél is pontosan tudja, hogy nem nyerhetnek és mindent el fognak veszíteni, azonban mégis tovább csinálják és „a magyarok kárára akarnak időt nyerni, a saját végzetükkel szemben”.

„Aki a szuverenitásért vívott harcban csatát veszít, az már nem állhat ki a következő ütközetre, mert addigra már eltaposták” - mutatott rá Lánczi Tamás. „Magyarországnak most újra ki kell állnia és meg kell mutatnia, hogy ”nem lesz tét senkinek a kártyaasztalán„ - húzta alá. ”Mi a legkisebb szuverenitásról sem vagyunk hajlandóak lemondani, éppen ezért a magyar szuverenitást a legértékesebb a világon„ - fogalmazott Lánczi Tamás. Stumpf István alkotmányjogász, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a valódi demokrácia két elválaszthatatlan, egymást feltételező erős pilléren, a nemzeti szuverenitáson és a jogállamiságon nyugszik.

Mint mondta, amikor ez a két elv harmóniában működik, a demokrácia jól funkcionál. Azonban amikor az egyiket a másik ellen fordítják, amikor a jogállamiság fogalma politikai fegyverként használható a népakarat ellen, vagy amikor a szuverenitást elfojtják központi érdekek nevében, akkor a rendszer alapjai kezdenek repedezni - magyarázta az alkotmányjogász.

Ma pontosan ezt a fajta mély szerkezeti és morális válságot figyelhetjük meg az Európai Unióban, ahol a jurisztokrácia átveszi az uralmat a választott vezetők felett és ahol mindennapossá válik az európai jogállami normák rendszerszerű megsértése az alapító atyák szándékainak figyelmen kívül hagyása„ - mutatott rá Stumpf István. A nyitóbeszédeket követő panelbeszélgetés során Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Tanács ugyanúgy viselkedik, mint ahogyan az Európai Bizottság kezdett el viselkedni.

Az a kérdés, hogy van-e olyan eszköztár a tagállamok kezében, amelyik ezzel szemben fel tud lépni„ - tette fel a kérdést az igazgató. Összegzése szerint nagyon fontos feladat a következő négy hétre lefordítani magyarra, hogy a szuverenitás elvesztése mit jelent a hétköznapi ember számára, az orosz energiahordozók tilalma vagy a migrációs paktum mit jelentene a mindennapi életünk szempontjából. Petri Bernadett közvetlen uniós források felhasználásának koncepciójáért felelős miniszteri biztos kiemelte, a brüsszeli elit retteg attól, hogy Magyarországon túl más tagállamokban is szuverenitáspárti fordulat lesz. Hozzátette: egyetlen pont maradt, ahol az EU még tudna emelni a téten: a nemzeti választások elismerése terén.

Ez a megfontolás bármikor előjöhet, de időben be vannak szorítva, mert a költségvetés elfogadása nem húzható örökké, így valahogy meg kell velünk egyezni a nap végén„ - jelezte Petri Bernadett. Az ideológiavezéreltség az, amely már szembe megy az európai emberek többségének az érdekével és a felfogásával„ - mutatott rá Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója, aki szerint a brüsszeli vezetők mindig egy krízist akarnak kihasználni arra, hogy elmélyítsék az európai integrációt. Azonban ez nem sikerült, mert ott volt Magyarország, mely határozottan fellépett a migrációs válság, a szankciók, valamint a háború és a béke kérdésében is„ - emelte ki. Úgy fogalmazott, ahogy egyre rosszabbak az ajánlatok, egyre kevesebb valódi támogatást tudnak az európai emberek körében szerezni ezek a vezetők és ezért van az, hogy többek között demokráciapajzsnak nevezett cenzúrahivatalt vezetnek be és eurómilliárdokkal támogatják az NGO-kat.