Elindult a mesterséges intelligencia-alapú jogi információkereső

Tuzson Bence kiemelte: a fejlesztés célja egy felhasználóbarát, és mesterséges intelligenciával (MI) támogatott rendszer, amely lehetővé teszi, hogy mind a lakossági felhasználók, mind a jogászok könnyen, gyorsan és pontosan találják meg a számukra szükséges jogi és szakmai információkat.

A miniszter szavai szerint az új jogtár fejlesztése az elmúlt időszakban megkezdett deregulációs munka része, amelynek lényege a jogi és adminisztrációs egyszerűsítés, a felesleges párhuzamok megszüntetése, a jogszabályok átláthatóvá tétele.

Szemléletváltást kellett végrehajtanunk, amelynek lényege, hogy a dereguláció mellett az átláthatóságra kell koncentrálnunk – jelentette ki.

Tuzson Bence a jogtár működéséről elmondta, ha „egyszerű, emberi nyelven, tehát nem jogi nyelven” felteszünk a jogtárnak egy kérdést, akkor erre egyszerű, érthető, jogilag korrekt, helyes MI-alapú választ kapunk. „Nem nagyon van a világban ilyen típusú fejlesztés” – mondta.

A miniszter hangsúlyozta: az ország jogrendszerének átláthatósága komoly versenyképességi kérdés is, hiszen fontos, hogy a vállalkozások gyorsan és hitelesen tudjanak tájékozódni jogi kérdésekben. A fejlesztés ugyanakkor az állampolgárok számára is hasznos – jelezte, példaként említve: ha valaki beírja a rendszerbe, hogy beleütköztek az autójába, és az összetört, akkor a jogtárból megtudhatja, hogy mi a teendője, milyen eljárásrendet kell követnie az ügyintézés során.

Tuzson Bence beszámolt arról, hogy a jogtár fejlesztéséhez feldolgozták az összes magyarországi jogszabályt és az az önkormányzati rendeleteket.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kiemelte: a Microsoft 145 országot értékelő, 2025-ös tanulmánya szerint Magyarország a 19. helyet elfoglalva a legfejlettebb országok között szerepel az MI alkalmazását vizsgáló ranglistán, megelőzve ezzel Németországot, Dániát, Lengyelországot vagy Csehországot.

Az új jogtár nemcsak kényelmi szolgáltatás, hanem stratégiai kérdés is – húzta alá. Hozzátette: a kormány elkötelezett az MI irányába.

A kormánybiztos megjegyezte: a cél, hogy a rendelkezésre álló adatsorból, adathalmazból legyen egy „jövőre vonatkozó tudás.” A fejlesztésnek bürokrácia csökkentő hatása van, emellett gazdaságfejlesztési kérdés is, hogy átlátható legyen a jogrendszer – magyarázta, megjegyezve: fontos, hogy ne csak az ipar legyen high-tech, hanem a hozzá tartozó gazdasági környezet is.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke közölte: a magyar vállalkozások számára ez a fejlesztés komoly mérföldkő lesz. A projekt közelebb visz továbbá a „hatékony, digitális, okos állam” megvalósításához – mondta, jelezve: Magyarországon megvannak a feltételei annak, hogy három-öt éven belül megvalósuljon a teljes körű digitalizáció, vagyis, hogy az ügyek több mint kilencven százalékát digitálisan lehessen intézni.

Nagy Elek hangsúlyozta: a magyar gazdaság ma komoly válaszút előtt áll, újfajta szövetségre van szükség az állam és a vállalkozók között. Az állam feladata a jövőben, hogy innovációs katalizátorként szerepeljen a vállalkozáspolitikában – magyarázta. Szavai szerint az igazságügyi tárca úttörő szerepet vállalt abban, hogy megvalósuljon ez a szemléletváltás.

Az iparkamara elnöke hangsúlyozta: a végső cél az, hogy a teljes magyar gazdaság termelékenysége növekedjen.