A vérünkben lehet a száz éves kor kulcsa

A genetikai hajlam szerepet játszik az öregedésben

BELFÖLD
  • 2026.03.16. - 12:51
Article cover
MH

A kutatók 37 olyan fehérjét találtak százévesek vérében, amelyek aktivitása jobban hasonlít a fiatalabbakéhoz – ez a kivételes hosszú élettartam lehetséges biológiai markere.

A 134 fős elemzés kimutatta: A több mint 100 vizsgált személynél olyan fontos rendszerek, mint a sejtvédelem, az anyagcsere és a gyulladásszabályozás, hosszabb ideig stabilak maradtak, mint a 80 éves összehasonlító alanyoknál.

A tanulmány szerint az egészséges öregedés nem kizárólag a géneken múlik: az életmód, a testmozgás és a táplálkozás befolyásolja a szervezet kulcsfontosságú védekező mechanizmusait.

A kutatók az egészséges öregedés nyomában járnak

Azok az emberek, akik 100 év felett is megélik a korukat, és viszonylag egészségesek maradnak, fontos információkkal szolgálnak a test öregedéséről. Egy Karl-Heinz Krause (Genfi Egyetem) és Daniela Jopp (Lausanne-i Egyetem) által vezetett kutatócsoport most felfedezte, hogy egyes fehérjék másképp viselkednek a százéveseknél, mint a nyolcvanas éveikben járóké. 

A százévesek vérében található ilyen jellemzők magyarázatot adhatnak arra, hogy a szervezet fontos védőrendszerei miért maradnak lényegesen hosszabb ideig stabilak. A kutatócsoport eredményeit az „Aging Cell” című folyóiratban publikálta.

A vérmintákat 700 fehérje kimutatására vizsgálták

A tanulmány a SWISS100 kutatási projekt része, amely egy jelentős svájci kezdeményezés, és célja a 100 év feletti emberek vizsgálata. A tudósok összesen 134 résztvevő vérmintáját elemezték, hogy megértsék a normális öregedés és a rendkívüli hosszú élettartam közötti biológiai különbségeket.

A tanulmány három korcsoportot foglalt magában:

  • 39 százéves, átlagosan 101 éves
  • 55, körülbelül 86 éves főből álló összehasonlító csoport
  • 40 egészséges, 30 és 60 év közötti felnőtt

Minden mintát 2022 és 2023 között gyűjtöttek. A csapat ezután több mint 700 fehérje kimutatására elemezte a vérszérumot. Két biológiai területről származó molekulák voltak különösen fontosak:

  • Az immunrendszer gyulladásos folyamatai
  • Szív- és anyagcsere-szabályozás

Ezek a rendszerek jelentősen meghatározzák, hogy egy személy mennyire egészségesen öregszik.

A százéveseknek 37 fiatal fehérjeprofiljuk volt

A 100 év feletti embereknél számos olyan fehérje jelenik meg a vérben, amelyek egyébként gyakoribbak a fiatalabb felnőtteknél. „A mi százéveseinknél ennek a 37 fehérjének a profilja közelebb áll a legfiatalabb csoportéhoz, mint a 80 évesekéhez” – mondja Flavien Delhaes, a tanulmány szerzője.

Ezek a fehérjék számos kulcsfontosságú folyamatot szabályoznak a szervezetben. Befolyásolják a gyulladást, szabályozzák az anyagcserét, és segítik a sejteket a stresszel való megbirkózásban. Ha ezek a molekulák stabilak maradnak, az megmagyarázhatja, hogy miért élnek egyes emberek kivételesen hosszú kort, mégis viszonylag egészségesek maradnak.

A fehérjék szabályozzák az immunrendszert és az energia-anyagcserét

A vizsgált számos fehérje közül ez a 37 fehérjéből álló csoport a mért molekulák körülbelül öt százalékát tette ki. A test folyamatosan öregszik – de egyes kulcsfontosságú folyamatok jelentősen lassabban változnak.

A szóban forgó fehérjék számos fontos funkcióval kapcsolatosak:

  • Az immunrendszer szabályozása
  • A sejtek védelme az oxidatív stressz ellen
  • Energia- és cukoranyagcsere
  • A kötőszövet stabilitása
  • Jelátvitel az idegrendszerben

Az ilyen folyamatok közvetlenül befolyásolják az olyan betegségeket, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a neurodegeneratív betegségek.

„A százéveseknek alacsonyabb az oxidatív stressz szintjük”

Különösen feltűnő különbséget figyeltek meg az úgynevezett oxidatív stressz esetében. Ez a folyamat agresszív molekulákat, szabad gyököket termel a szervezetben. Ezek megtámadhatják a sejtszerkezeteket és felgyorsíthatják az öregedési folyamatokat.

A kutatók a százéveseknél szignifikánsan alacsonyabb stresszjelző szintet találtak, mint a 80 évesekből álló összehasonlító csoportban. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnik. A kevesebb védőfehérje valójában hátrány is lehet. Ebben az esetben azonban ez arra utal, hogy kevesebb káros szabadgyök termelődik a szervezetben.

„A százévesek oxidatív stressz szintje jelentősen alacsonyabb. Ezért kevesebb antioxidáns fehérjét kell termelniük a védekezésükhöz” – magyarázza Krause.

Stabil anyagcsere

A sejtes stressz mellett a tudósok az anyagcserében is felfedeztek különbségeket. Egyes, a zsír- és cukorfolyamatokat szabályozó fehérjék szintje jellemzően meredeken emelkedik az életkorral. A vizsgált százéveseknél ez jelentősen lassabban történt.

Egy példa erre a DPP-4 enzim. Ez bontja le a GLP-1 hormont, amely befolyásolja az inzulintermelést. Ez a hormon fontos szerepet játszik a modern cukorbetegség elleni gyógyszerekben is. „A DPP-4 segít fenntartani a viszonylag alacsony inzulinszintet. Ez védelmet nyújthat a hiperinzulinizmus és a metabolikus szindróma ellen” – mondja Delhaes. Ennek eredményeként ezeknek az egyéneknek az anyagcseréje stabilan szabályozott marad. Hatékonyan működik anélkül, hogy folyamatosan nagy mennyiségű inzulint szabadítana fel.

Jó kötőszövet, alacsonyabb gyulladási szint

További különbségek mutatkoznak a kötőszövetben, az úgynevezett extracelluláris mátrixban. Ez állványzatként szolgál a test sejtjei és szövetei számára. Ennek a rendszernek számos fehérjéje a százéveseknél olyan állapotban marad, amely a fiatalabbakra jellemzőbb. Ez lehetővé teheti, hogy a szervek hosszabb ideig megőrizzék funkcionális állapotukat.

Számos gyulladásos marker szintje is alacsonyabb. Ezek közé tartozik az interleukin-1 alfa, az immunrendszer fontos jelátviteli fehérjéje.

A krónikus gyulladást számos életkorral összefüggő betegség egyik fő kiváltó tényezőjének tekintik. Egy erősebb immunrendszer ezért jelentős szerepet játszhat a kivételesen hosszú élettartamban.

Az életmód jobban befolyásolja az öregedést, mint a gének

A genetikai hajlam szerepet játszik az öregedésben. Befolyása azonban korlátozott. A kutatók szerint a gének a hosszú élettartam körülbelül 25 százalékát magyarázzák. A nagyobb rész az életmódhoz és a környezethez kapcsolódik. A tanulmány szerzői számos tényezőt említenek, amelyek szerepet játszanak a mindennapi életben:

  • rendszeres testmozgás
  • kiegyensúlyozott étrend
  • stabil társadalmi kapcsolatok

Még a kis szokásoknak is mérhető hatásai lehetnek. Például egy darab gyümölcs reggel segíthet csökkenteni az oxidatív stresszt a vérben a nap folyamán, tájékoztat a focus.de.

SZAVAZÁS

Teszt kerdes

Orbán Viktor: A nagyhatalmak a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenekaaa

Orbán Viktor: A nagyhatalmak a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenekaaa

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyei a 21. században

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyei a 21. században

Elhunyt Siklós Csaba József

Elhunyt Siklós Csaba József

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját