Sorozatgyilkos volt vagy politikai áldozat?

Történelmi háttér

Báthory Erzsébet 1560-ban született az egyik leghatalmasabb magyar főnemesi családban. Férje, Nádasdy Ferenc, a török elleni harcok hőseként szerzett hírnevet. A család hatalmas birtokokkal rendelkezett a mai Felvidék területén, köztük a csejtei várral.

1604-ben Nádasdy halála után Erzsébet egyedül irányította a kiterjedt birtokokat. Egy özvegy, rendkívül vagyonos és politikailag befolyásos nő abban a korban már önmagában is különleges és sokak számára veszélyes jelenség volt.

A vádak

1610-ben Thurzó György, Magyarország nádora vizsgálatot indított ellene. Tanúvallomások tucatjai számoltak be kegyetlen kínzásokról, verésekről és gyilkosságokról. Egyes források 80–300, sőt később 600 fölötti áldozatszámot emlegettek.

Fontos azonban megjegyezni:

• A legtöbb vallomás közvetett volt (hallomás alapján).
• Erzsébetet soha nem állították nyilvános bíróság elé.
• A szolgálóit kivégezték, de az ő vallomásaikat kínzás alatt vették fel.

Báthory Erzsébetet végül saját csejtei várába zárták, ahol 1614-ben halt meg.

A vérfürdő legendája

A legismertebb történet szerint fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Ez a motívum azonban csak évtizedekkel később jelent meg az írásos forrásokban. A kortárs dokumentumok nem említenek konkrét „vérfürdőt”, inkább brutális testi bántalmazásokról szólnak.

A legenda a 18–19. században erősödött meg, amikor a gótikus irodalom és a vámpírtörténetek népszerűvé váltak. Báthory alakja fokozatosan a női démonizálás és a horror egyik ikonikus figurájává vált.

Politikai összeesküvés?

Több modern történész szerint elképzelhető, hogy az ügy mögött politikai érdekek álltak:

• A Báthory- és Nádasdy-vagyon jelentős volt.
• A családnak komoly hitelezője volt a királyi udvar.
• Egy botrány és birtokelkobzás anyagi és hatalmi előnyökkel járt.

Az is figyelemre méltó, hogy az eljárás során nem került sor nyilvános perre, ami egy ilyen horderejű ügyben szokatlan volt.

Mi lehet az igazság?

A történészek többsége ma úgy véli:

• Valószínűleg történtek kegyetlen bántalmazások.
• Az áldozatok száma erősen túlzó lehet.
• A későbbi legendák jelentősen felnagyították és kiszínezték az eseményeket.

Báthory Erzsébet alakja így a történelem és mítosz határán áll. Egyszerre lehetett keménykezű földbirtokos, akinek brutalitása korának normáin is túlmutatott és egy politikailag kényelmetlen, befolyásos asszony, akitől meg akartak szabadulni.

Miért foglalkoztat ma is?

Története azért él tovább, mert több örök kérdést vet fel:

• Hogyan torzíthatja el a történelmet a propaganda?
• Mennyire hitelesek a kínzás alatt tett vallomások?
• Vajon a „vérgrófnő” inkább történelmi bűnöző vagy legendává formált bűnbak?

Báthory Erzsébet ma is a világ egyik legismertebb „történelmi rémtörténetének” központi alakja, de a valódi igazság talán örökre a csejtei vár falai között marad.