Egyes vércsoportok ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben

A nullás vércsoport nemcsak a transzfúziók világában különleges: egyes fertőzések esetén a vörösvérsejtek eltérő „viselkedése” akár a betegség súlyosságát is befolyásolhatja. De mit jelent ez pontosan, és mi az a rozetta képződés, amely kulcsszerepet játszhat ebben?

A vércsoportjainkat többnyire akkor tartjuk számon, ha véradásra készülünk, vagy ha műtét előtt megállapítják, milyen vér fogadható számunkra. Pedig a tudomány már régóta vizsgálja, vajon befolyásolja‑e a vércsoport a szervezet védekezőképességét is. Az egyik legizgalmasabb terület az úgynevezett rozetta képződés, amely különösen a nullás vércsoportnál tűnik sajátosnak – és bizonyos fertőzéseknél akár védő szerepet is jelenthet.

A rozettaképződés egy olyan jelenség, amikor egy kórokozó több vörösvértestet is „összeakaszt”, mintha apró csokrokat alkotna. Ezek a mikroszkopikus „rozettaalakzatok” gátolják a vér szabad áramlását, növelik az erek elzáródásának esélyét, és hozzájárulhatnak a súlyosabb tünetek megjelenéséhez.

A tudomány máig egyetlen olyan fertőzést ismer, ahol a nullás vércsoport bizonyítottan előnyt jelent: ez a Plasmodium falciparum által okozott súlyos malária. Kutatások kimutatták, hogy a nullás vércsoportúak vörösvértesteit a kórokozó jóval kevésbé képes rozetta képződésre ösztönözni, így kisebb eséllyel alakulnak ki az életveszélyes szövődmények.

Jelenleg ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy más fertőzések során ez a mechanizmus szerepet játszana, vagy hogy a nullás vércsoport érdemben csökkentené a súlyos lefolyás kockázatát. A vizsgálatok többsége statisztikai összefüggéseket jelez, nem ok‑okozati kapcsolatot.

A válasz valószínűleg a vörösvértestek felszíni szerkezetében rejlik. A nullás vércsoportú sejtek felszínén nincs A vagy B antigén, csak az úgynevezett H‑antigén. Ez a „letisztultabb” felszíni mintázat valószínűleg kevesebb lehetőséget ad a kórokozóknak a sejtek közötti hidak kialakítására – legalábbis maláriánál ezt már sikerült igazolni.

Más fertőzéseknél azonban a kórokozók egészen más mechanizmusokkal jutnak be a sejtekbe, így nem is várható, hogy az eltérő sejtfelszíni szénhidrátstruktúra hasonló szerepet játsszon.

Korábban a Stanford Egyetem kutatói is arra jutottak, hogy a nullás vércsoportú emberek védettebbek a daganatos és megbetegedésekkel szemben, írja az nlc. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nullás vércsoport „nyerő” a hosszú és egészséges élet szempontjából. A vércsoportunk csak egy apró, speciális tényező a szervezetünk működésében. A fertőzések elleni védelem sokkal inkább függ az immunrendszer állapotától, az oltásoktól, az életmódtól és a megfelelő orvosi ellátástól – a vércsoport pedig csak néhány, ritka esetben játszik kiegészítő szerepet – írja a Házipatika.