Azt a magyar szuverenitást akarják elvenni, amelyért az 1848-as hősök az életüket adták

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan sűrű történelemmel rendelkezik, amilyenhez fogható Európában viszonylag kevés van, március 15. mégis különleges. „Március 15-e azon napok közé tartozik, amelyek nemcsak hogy büszkévé tesznek minket a múltunkra, a történelmünkre és az örökségünkre, hanem március 15-e és március 15-e hősei ki is jelölik számunkra az utat a jövőre nézvést” – jelentette ki.

„Éppen ezért ezen a napon méltán ünnepeljük azokat a márciusi hősöket, akik 1848-ban úgy döntöttek, hogy itt az idő, eljött az ideje annak, hogy a Petőfi Sándor által megénekelt rabláncoktól megszabadítsák magukat, megszabadítsák a hazájukat és felemeljék a szavukat az idegen elnyomás és az idegen zsarolás ellen” – folytatta.

„Ennek a történelmi pillanatnak mindenki érzi és érezte is a jelentőségét, hiszen már az akkori hősök is pontosan tudták azt, hogy nem kicsi a tét. A tét akkor is az volt, hogy Magyarország miként vonul be a történelembe: egy alárendelt tartományként, vagy egy erős, szuverén országként” – tette hozzá. Majd rámutatott, hogy miközben ekkoriban Európa más részein is kitörtek forradalmak, azok pár héten belül elbuktak, de Magyarországon a szabadságharc hosszú hónapjai alatt az emberek bizonyították azt, hogy képesek együtt harcolni, hinni és tenni is a hazájukért.

„A magyar emberek bizonyították, hogy az egységben erő lakik. És amikor együtt mondjuk el, hogy mit kíván a magyar nemzet, akkor bizony meghallják a határainkon túl is a birodalmi palotákban, meghallják azok is, akik kívülről akarnak zsarolni minket” – fogalmazott. „És a magyar nemzet egységesen, tisztán és hangosan szólt 1848-ban: legyen béke és legyen szabadság! És kedves barátaim, most 2026. március 15-hez közeledve ismét feltesszük, mert fel kell tenni a kérdést, hogy mit kíván a magyar nemzet, mi a magyar emberek érdeke” – húzta alá. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a békére vonatkozó kívánalom most is aktuális.

„A magyar emberek békét akarnak, s azt akarják, hogy az a háború, ami most már annyi ideje zajlik a szomszédunkban, hogy lassan versenyképes lesz az elmúlt évszázad világháborúival is, ne érjen el bennünket. Ez nem a mi háborúnk, nincs közünk hozzá, nem a mi felelősségünk” – szögezte le. „S a béke mellett a magyar emberek biztonságot akarnak, fizikai és gazdasági biztonságot. Nem akarják, hogy – mint ahogyan az előző évszázadban is a magyar javakat –, a magyar emberek pénzét és mindazt, ami a magyarokat illetné meg, olyanoknak adják, akik arra nem jogosultak” – fűzte hozzá. „És a magyar emberek joggal akarják azt, hogy maguk dönthessenek arról, kivel lépjünk szövetségre, s kivel ne, és hogy ne erőltethessenek ránk szövetségesként olyanokat, akik bizony a kárunkat akarják. És az is jogos, hogy a magyar emberek most is meg akarják őrizni az ezeréves keresztény államiságot, amit Szent István királyunktól kaptunk örökül (…) És a magyar emberek nem akarják, hogy idegen kultúrákból engedjünk be a minket lerohanó, a kultúránkra, a viselkedési szabályainkra, normáinkra, törvényeinkre fittyet hányó idegen tömegeket. A magyar emberek saját hagyományaikat akarják megőrizni.

A magyar emberek nem akarnak több ezer éves igazságokat megkérdőjelezni, s nem akarják, hogy a gyerekeinket olyan dolgokkal traktálják, amik bizonyára összezavarják őket” – sorolta. A miniszter kijelentette, hogy láthatóan az elit palotáiban Keleten és Nyugaton sem sikerült még mindig megtanulni azt, hogy Magyarország a magyarok szuverenitását nem lehet a földbe taposni. „Ezért nekünk az a feladatunk most már tizenhat esztendeje, hogy újra és újra az eszükbe juttassuk, az eszükbe véssük, hogy nekünk a magyarok érdeke, nekünk Magyarország érdeke az első, és mi a tizenhat esztendő alatt egyszer sem féltünk nemet mondani nekik” – jegyezte meg. Végezetül pedig arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti érdekek, a biztonság és a szuverenitás mind ma is támadás alatt állnak.

„A Brüsszel-Berlin-Kijev tengely gátlástalanul támad minket (…) És addig akarnak zsarolni, amíg bele nem nyomnak, húznak, rángatnak minket a háborújukba, el nem viszik a pénzünket, bele nem kényszerítenek minket egy szövetségbe egy szomszéddal, akivel mi nem akarunk szövetségre lépni” – mondta. „De mi világossá tettük, nem csak szavakkal, hanem tettekkel is, hogy amíg szuverén nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ez nem fog menni. A zsarolás nem fog eredményt érni” – összegzett.