Európának is példát mutathat a Békemenet

Az elmúlt években eddig tizenegyszer szervezték meg a Békemenetet, kifejezésre juttatva ezzel a magyar emberek béke melletti kiállását, a nemzeti összetartozást és a szuverenitás védelme iránti szándékot, derül ki a hirado.hu összeállításából.

1. 2012. január 21., Budapest
2. 2012. március 15., Budapest
3. 2012. október 23., Budapest
4. 2013. február 5., Gyula
5. 2013. október 23., Budapest
6. 2014. március 29., Budapest
7. 2018. március 15., Budapest
8. 2021. október 23., Budapest
9. 2022. március 15., Budapest
10. 2024. június 1., Budapest
11. 2025. október 23., Budapest

Az első Békemenetet 2012. január 21-én rendezték meg Budapesten, a szervező Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány előzőleg a Nyilatkozat a nemzetért közzétett felhívással bátorított minél többeket a részvételre. Az első menet a Hősök teréről indult, majd végigvonult az Andrássy úton és az Országház előtti Kossuth téren ért véget. A Belügyminisztérium közleménye szerint az első Békemeneten négyszázezren demonstráltak Budapesten.

Giró-Szász András akkori kormányszóvivő az M1-nek arról beszélt: a Békemenet nyomatékot adott a kormány mondandójának.

A Hősök teréről induló tömeg élén a demonstráció szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt egy kifeszített molinót tartva, amelyen magyarul és angolul az első Békemenet mottója szerepelt:

„Nem leszünk gyarmat.”

Az első Békemenet jelentőségére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója is felhívta a figyelmet, aki tavaly, az október 23-ai Békemenet előtt adott interjút a Demokratának.

„Az első Békemenet 2012-ben megmentette a forintot, és erős felhatalmazást adott Orbán Viktornak a brüsszeli tárgyalásokhoz, valamint világossá tette, hogy a kormány mögött tömegek állnak” – fejtette ki az interjúban a politológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány politikáját támogató tömeg hatására a második Orbán-kormány tárgyalási pozíciója megváltozott Brüsszellel és az IMF-fel szemben.

„A Békemenet azt üzente, ha megpróbálják bedönteni a forintot vagy megbuktatni a kormányt, ugyanazt a kormányt választják majd újra, kétharmaddal” – nyomatékosította szavait Kiszelly Zoltán.

A tavaly október 23-ai Békemeneten Orbán Viktor – amelyen meghirdette a Digitális Polgári Körök háborúellenes országjárását, amely múlt héten ért véget – arról beszélt: Magyarország a béke oldalára állt.

„Az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk. (…) Megint két választásunk maradt. Ötvenhatban szabadság vagy szolgasors. Ma háború vagy béke” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A tavaly októberi Békemenet után Kiszelly Zoltán úgy értékelt, a minden idők legnagyobb Békemenete nemcsak a kormánypárti szavazók támogatását erősítette meg, hanem a közvéleményt is a békepárti politika irányába mozdította. A szakértő szerint a több százezres tömeg egyértelmű üzenetet küldött: a békepárti politika mögött továbbra is széles társadalmi támogatás áll.

A Századvég igazgatója szerint a Békemeneten látott tömeg egyben az ellenzéki közvélemény-kutatások hitelességét is próbára tette.

A mostani Békemenet tehát kulcsfontosságúnak ígérkezik a kormányzati politika támogatása szempontjából, különösen az áprilisi választások előtt. A szervezők szerint Európának is példát mutathat.

A Békemenet résztvevői 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indulnak a résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét.