Újjászületik a Hősök tere ikonikus Gábriel arkangyal szobra

A Hősök tere millenniumi szoborcsoportjának ikonikus, az egész tér fölött őrködő alakját, a Gábriel arkangyalt ábrázoló szobrot 2024 őszén, több mint 120 év után először emelték le a helyéről, miután a szobor állapota kritikussá, a beavatkozás – vagyis a szobor teljeskörű rekonstrukciója - pedig halaszthatatlanná vált.  A Városliget Zrt. koordinálásában zajló projekt most fontos mérföldkőhöz érkezett: lezárult a minden részletre kiterjedő, komplex tudományos és restaurátori állapotfelmérés.

 A diagnosztikai szakasz során nemcsak az elvégzendő beavatkozások köre vált egyértelművé, hanem az is kiderült: a szobor állapota még a legborúlátóbb előzetes becsléseknél is súlyosabb volt, és egy ponton az is felmerült, hogy a több mint százéves bronzalkotást esetleg újra kell önteni.

A legmodernebb diagnosztikai eszközökkel végzett hosszas előkészítést igénylő, összetett vizsgálatok során végülis kiderült, hogy Gábriel arkangyal eredeti bronzöntvénye a restaurálás rendelkezésre álló eszköztárának legszélesebb körű használatával megmenthető, így a tervek szerint Gábriel arkangyal még ez év végén visszakerülhet eredeti őrhelyére. 

A visszahelyezés ütemezését azonban nem csak a szobor 2026 novemberére tervezett elkészülte határozza meg, hanem az annak pilléréül szolgáló, tízemeletnyi magas korinthoszi oszlop állapotának stabilizálása is, amelynek teljeskörű vizsgálata még nem zárult le. 

Egy nemzeti jelkép útja a restaurátor-műhelybe

A Zala György szobrász által megalkotott Gábriel arkangyal 1901. október 24-én került a Hősök terére. A közel 5 méter magas, 3–6 mm falvastagságú bronzöntvényekből álló szobor azóta is a 36 méteres korinthoszi oszlop csúcsán állt, belföldi és külföldi látogatók millióinak állandó úticéljaként. Az elmúlt évtizedekben ugyan sor került kisebb felújításokra – így a Millecentenárium alkalmából 1995–96-ban, majd 2021-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt –, ezek azonban csupán esztétikai beavatkozások voltak, a szobor belső szerkezetét nem érintették.

A 2020-as évek elején több egymást követő vizsgálat egyértelműsítette, hogy a szobor és a korinthoszi oszlopfő rögzítései kritikus állapotban vannak, ezért azt le kell emelni és műhelybe kell szállítani.

A leemelés 2024 őszén valósult meg, egy igazi mérnöki bravúr eredményeképp. Hatalmas állványrendszer felépítésével és különleges, nagy teherbírású darusjárművek bevetésével a több tonnás szoborkompozíciót több darabra bontva emelték le: Gábriel arkangyal figuráját a lábai alatti, a glóbuszt jelképező gömb felső felével együtt eresztették le, míg a Szent Koronát és a kettőskeresztet még a helyszínen választották le a kezéből. A korinthoszi oszlopfejezet több mint száz különálló elemét egyedi azonosítókkal és konszignációs térképpel dokumentálva bontották szét, hogy minden elem pontosan a helyére kerülhessen majd. Az elemeket speciális tehergépjárművekkel szállították el a Museum Complex Kft. restaurátorműhelybe – több mint 120 év után.

„Magyarország őrangyalának szobra a szakemberek gondos beavatkozásának köszönhetően újjászületik és a teljeskörű felújítást követően még ebben az évben visszakerülhet a Hősök terére” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a szobor eddigi vizsgálatait bemutató sajtótájékoztatón.

„A szobor aprólékos, minden részletre kiterjedő vizsgálatát csak a leemelést követően lehetett elvégezni. Ezek is megerősítették, hogy jó döntés volt a műtárgy elmozdítása: az alkotás már életveszélyes állapotban volt. Ahhoz, hogy a nemzet egyik ikonikus köztéri alkotása újabb 120 évig őrködjön felettünk, nemcsak a szobor teljeskörű felújítása szükséges, hanem az azt tartó, csaknem 30 méter magas kőoszlop restaurálása is” – tette hozzá. 

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta: „a Hősök tere, mint nemzeti emlékhely, a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus tere, amelynek középpontjában immár több mint egy évszázada Gábriel arkangyal alakja emelkedik. A szobor nemcsak a Millenniumi emlékmű ikonikus eleme, hanem a magyar államiság és keresztény hagyomány egyik kiemelkedő jelképe is.

Hozzátette, a restaurálás ezért nem pusztán egy műalkotás megóvását jelenti, hanem annak a szimbolikus örökségnek a megőrzését is, amelyet a Hősök tere és a Millenniumi emlékmű a magyar nemzet számára képvisel. Fontos számunkra, hogy ez az ikonikus alkotás a felújítást követően ismét méltó állapotban őrködhessen a nemzeti emlékhely felett, és továbbra is emlékeztessen bennünket történelmünk keresztény és államalapító hagyományaira” - emlékeztetett a főigazgató.

Műszeres vizsgálatok a szobor leemelése előtt

Fotó: Liget Budapest

Az előzetes vizsgálatokhoz képest is sokkal aggasztóbb a szobor állapota

A szobor leemelésére tehát a veszélyhelyzet elhárítása miatt volt szükség – a restaurálás pontos módszereinek megtervezése csak ezt követően indulhatott meg, a mindenre kiterjedő vizsgálatok segítségével. Amikor a leemelést követően a szakértőknek lehetőségük nyílt alaposabban megvizsgálni a szobrot, az előzetes feltételezéseket messze meghaladó mértékű károsodásokra derült fény. A súlyos állapotokat jól példázza, hogy helyszíni felmérés során a szakemberek két, egyenként 20 kilogrammosbronz levéldíszt fedeztek fel, amelyek már kimozdultak eredeti beépítési helyükről – csupán egyetlen alattuk lévő elembe akadva maradtak meg a magasban, balesetveszélyesen.

A későbbi részletes vizsgálatok eredményei is riasztó képet festettek. A belső vasszerkezet és a korabeli csavaros kötések az évtizedek alatt – a hőtágulás, a korrózió és az ismétlődő vízbejutás együttes hatására – kritikus mértékben meggyengültek: több kötőelem elszakadt, a bronzhéjazat deformálódott, az oszlopfejezet díszítőelemei az eredeti rögzítéseiken meglazultak.

Laczik Csaba, a Musum Complex Kft. szobrász-restaurátora a szobor állapotáról elmondta: „A feltárás során egyértelművé vált, hogy a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta. A bronzburkolat apró repedésein keresztül évtizedeken át nedvesség jutott a szerkezetbe, amely belül párás környezetet teremtett, és felgyorsította az acél rögzítőelemek korrózióját.

Ennek következtében több belső kötőelem jelentősen meggyengült, a korinthoszi oszlopfő díszítőelemei pedig meglazultak. A helyszíni vizsgálatok során két, egyenként mintegy 20–25 kilogrammos bronz levéldíszt találtunk, amelyek már kimozdultak a helyükről, és csak egy alattuk lévő elem tartotta meg őket. Egy ekkora tömegű elem harminc méteres magasságból súlyos balesetet okozhatott volna, ezért a beavatkozás valóban az utolsó pillanatban történt meg.”

Az UV-felvételen kirajzolódó kézírás

Fotó: Liget Budapest

A restaurálás megtervezése

A leemelést követően azonnal megkezdődtek a restaurálás tudományos előkészítési munkái. A szakemberek a legkorszerűbb műszeres anyagvizsgálatokat végeztek a szobor anyagrétegeinek és összetételének pontos meghatározására – összesen 32 mérési ponton. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy a vizsgálatok egyik pontján komolyan felmerült: a szobor bronzteste olyan mértékben károsodott, hogy a szobor jelentős részét újra kell önteni, azonban a mélyreható anyagvizsgálatok végül megerősítették, hogy az eredeti szobor megmenthető és restaurálható.

 „A restaurálási folyamat minden esetben részletes dokumentálással kezdődik, hiszen csak a tárgy pontos állapotának ismeretében lehet megtervezni a beavatkozásokat. A szobor esetében hagyományos és korszerű vizsgálati módszereket egyaránt alkalmaztunk: nagyfelbontású fotódokumentációt, mikroszkópos vizsgálatokat, valamint infravörös kamerás felvételeket készítettünk, amelyek fontos információkat adtak a szerkezet állapotáról.

Emellett 3D szkenneléssel milliméterpontosságú digitális modellt készítettünk a szoborról és az egyes elemekről. Ezek a felmérések lehetővé teszik, hogy a restaurátorok és a statikusok pontosan megtervezzék a belső tartószerkezet megerősítését és a szobor biztonságos visszaépítését.” – ismertette Laczik Csaba az eddig elvégzett vizsgálatokat.

A próbatisztítások során számos módszert vizsgáltak meg – lézeres, száraz jeges, kémiai és mechanikus eljárásokat egyaránt –, és végül egy alacsony nyomású száraz szemcseszórás, speciális felületkímélő koptató anyaggal bizonyult optimálisnak: ez képes a patina megőrzése mellett, az alapfém sérelme nélkül elvégezni a tisztítást. A dokumentálási munkák részeként 3D szkennelés is készült a szobor- és fejezetelemekről, amelyek milliméter pontossággal teszik lehetővé az új tartó- és rögzítőszerkezetek tervezését.

A teljes megújulás útja

A vizsgálatok lezártát követően rövidesen megindul a szobortest szerkezeti felújítása. A belső acélcsavarok szükség szerint cserére kerülnek, korrózióvédett kötőelemek alkalmazásával. A sérült bronzelemek javítása hegesztéssel, illetve indokolt esetben 3D szkennelés alapján készített rekonstrukcióval történik; a fejezet több mint 40 darab, változó méretű tartókonzolja egyenként kerül méretezésre és kialakításra.

A tisztítást követően a patinaréteg hiányzó felületein kiegészítő patinázásra kerül sor, amelynek célja a szobor egységes esztétikai megjelenésének helyreállítása a meglévő természetes patina megőrzése mellett. Ezt követően viasz alapú felületvédelem biztosítja a bronz hosszú távú állagmegóvását. A visszaépítés a bontás fordított sorrendjében, nagyobb szerkezeti egységekben valósul meg, a rögzítések lehetőség szerint reverzibilis kialakításával. 

A tartóoszlop vizsgálata

A szobor restaurálásával párhuzamosan a szakemberek a Gábriel arkangyalt tartó, közel 36 méter magas oszlop szerkezeti állapotát is részletesen vizsgálják. A Millenniumi emlékmű oszlopa különleges kőanyagból, úgynevezett forrásvízi mészkőből készült, amelyet már az építés idején is kifejezetten nagy szilárdsága és időjárásállósága miatt választottak. A kutatások során a statikus szakértők megvizsgálták az oszlop kőelemeinek állapotát, a repedéshálózatot, valamint azt is, miként viselkedik a szerkezet a szobor eltávolítása után.

A vizsgálatok része az oszlop mozgásának monitorozása, a kőanyag fizikai tulajdonságainak laboratóriumi elemzése, valamint az egész szerkezet számítógépes modellezése, amely figyelembe veszi a szélterhelést, a hőmérsékleti változásokat és a szobor visszahelyezésével járó terhelést is. A mérések célja annak meghatározása, hogy a tartószerkezet milyen beavatkozások mellett biztosíthatja hosszú távon a szobor stabilitását, és hogy az oszlop a következő évszázadban is biztonságosan viselje a monumentális bronzszobor terhét.

Prof. Török Ákos, geológus, a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, akadémikus, az oszlop statikai vizsgálataiért felelős csapat vezetője elmondta: „Az oszlop anyaga egy rendkívül ellenálló forrásvízi mészkő, amelynek szilárdsága és tartóssága már az építés idején is ismert volt. A mostani vizsgálatok során azt elemezzük, hogyan viselkedik a szerkezet a környezeti hatások – például a szél, a hőmérséklet-ingadozás és a szobor terhelése – mellett. Az eddigi mérések alapján elmondható, hogy az oszlop alapvetően stabil szerkezet és megfelelő helyreállítási beavatkozások mellett hosszú távon is biztonságosan képes viselni a Gábriel arkangyal szobrát.”

A szobor visszahelyezésének időpontját a tartóoszlop állapotának felmérése és a szükséges helyreállítási munkák határozzák meg. Amennyiben ezek nem igényelnek kiterjedt szerkezeti beavatkozást, az arkangyal 2026 végéig visszakerülhet a Hősök terére.

Fény derül egy évszázados titokra – restaurátori csúcstechnikával fejtették meg a múlt üzenetét

A restaurálás váratlan meglepetést is tartogatott: 2024 októberében, a szobor beton gömb talapzatának feltárása közben a szobrászrestaurátorok egy összetört üvegedényt találtak – benne egy feltekert papírdokumentummal és nyolc fém pénzérmével. Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba és feltáratlanul maradt egészen 2024-ig.

A papír nedves, erősen szennyezett állapotban, felületén üvegszilánkokkal és betonszemcsékkel került elő. A Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai kontrollált, magas páratartalmú környezetben, milliméterenként bontották ki a tekercset – a kiterített dokumentum végső mérete 18,5 × 37,2 cm lett. Szabad szemmel azonban semmilyen írásnyom nem volt látható rajta.

„Az áttörést a Szépművészeti Múzeum – Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) multispektrális laborjában elvégzett vizsgálat hozta. A speciális ultraibolya sugárzással gerjesztett lumineszcens felvételeken halványan kirajzolódtak a korábbi írás nyomai, amelyek a megfelelő képfeldolgozást követően jól kivehetővé váltak: a papír rostjaiba mélyen beszívódott, vízben nem oldódó kötőanyag lumineszcenciája tette ismét láthatóvá a szöveget.” – mutatta be a nyomozás izgalmas részleteit Kónya Béla, az Országos Múzeumi Restaurálás és Raktározási Központ igazgatója. 

A felirat azonosítása a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével, hagyományos és mesterséges intelligencián alapuló adatelemző eszközök segítségével zajlott: a feltárt szövegrészleteket a levéltárban őrzött korabeli dokumentumokkal és aláírásokkal vetették össze.

Az elemzés négy nevet azonosított a dokumentumon: Romy Bélát, a Miniszterelnökség osztályvezetőjét; Schickedanz Albertet, a Millenniumi Emlékmű építészét; Aggházy Gyulát, festőművészt és tanárt; valamint Adriaan Willem Weissmant, Amszterdam holland főépítészét – akinek akkori jelenléte azt is tanúsítja, hogy az emlékmű felavatása annak idején nemzetközi figyelmet vonzott. A több mint 120 évig néma dokumentum megszólalt – és az arkangyal talpazatából előkerülő nevek visszaröpítenek az 1901-es avatás pillanatába.

A szöveg töredékes és a papír sérülései miatt hiányosan olvasható: „Ezerkilencszázegy év október hó huszon[harmadi]kán, midőn az emlékmű nagy oszlo[pát] Isten segítségével befejezik […] követ[…] az alulírottak jelenlétében.”

A többi felirat nehezen értelmezhető, azonban Romy Béla, Schickedanz Albert, Aggházy Gyulát, valamint Adriaan Willem Weissmant aláírásokat sikerült azonosítani.

INGYENES KIÁLLÍTÁS GÁBRIEL ARKANGYALLAL

Gábriel arkangyal szobrát ugyan elszállították a Hősök teréről, 2025. tavasza óta mégsem kell nélkülözniük az alkotást az idelátogatóknak. „Magyarország őrangyala. A Hősök tere Gábriel szobra” címmel ugyanis látványos élménytér nyílt a Városliget Látogatóközpontban, ahová beköltözött Gábriel arkangyal szobrának az eredeti mérettel megegyező másolata, az érdeklődők így testközelből is megismerkedhetnek az egyébként csak 36 méter magasan látható alkotással, sőt, közös képet is készíthetnek vele. Megismerhető továbbá annak a rejtélyes időkapszulának is a tartalma, amit 120 évvel ezelőtt helyeztek el az oszlopfőben. 

A tárlatot látványos vetítések is színesítik, melyeken keresztül rendhagyó időutazáson vehetnek részt a látogatók, ízelítőt kapva a főváros történelmének egy különösen izgalmas időszakáról. Az ingyenesen látogatható kiállítás létrejöttének apropója Gábriel arkangyal szobrának átfogó restaurálása, amelynek köszönhetően 120 év után először emelték le helyéről az alkotást, hogy teljesen megújítsák.

A projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Városliget Zrt. koordinálásában, a Nemzeti Örökség Intézete szakmai felügyeletével valósul meg – a legmagasabb szakmai és tudományos követelményeknek megfelelően.

Történelmi háttér

A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban ünnepelte Magyarország. Az ünnepségek központi rendezvénye - közel 250 pavilonban és összesen mintegy 20 ezer kiállítóval - az Ezredéves Országos Kiállítás volt a Városligetben, amelyet fél év alatt több mint ötmillióan látogattak meg. A millenniumi év megörökítése érdekében megvalósítandó fejlesztésekről törvényt fogadtak el, amely többek között elrendelte a Hősök terén található Szépművészeti Múzeum és az ugyanitt található millenniumi emlékmű megépítését.

A magyar nemzet ezeréves történetét méltó módon képviselő emlékmű megtervezésére Schickedanz Albert (1846–1915) építész és Zala György (1858–1937) szobrász kapott megbízást, akik a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit felsorakoztató emlékmű központi, égbetörő oszlopára Gábriel arkangyal szobrát tervezték felállítani. Gábriel a keresztény, zsidó és iszlám hagyományban is kiemelt szerepet játszik, mint az isteni akarat közvetítője.

A legenda szerint II. Szilveszter pápa Gábriel arkangyal sugallatára döntött úgy, hogy István fejedelemnek, a magyarok uralkodójának koronát küld, akit azzal az 1000. év végén megkoronáztak, s így ő lett a több mint 900 évig fennálló Magyar Királyság megalapítója. A Gábriel-szobor kezébe helyezett korona és kettős kereszt a pápa álombéli látomását és egyben a magyar királyság, a keresztény magyar állam születését jelképezi. 

A szárnyas arkangyal csaknem ötméteres alakja elsőként készült el a millenniumi emlékmű szobrai közül és azt az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar szekciójában is bemutatták. A monumentális alkotás elnyerte a világkiállítás nagydíját. A világkiállításról hazatérve Gábriel arkangyal szobra már 1901-ben felkerült a központi oszlop tetejére, a teljes emlékmű azonban végleges formájában csak 1929-ben került átadásra.

Az 1995-1996-os első restaurálási ütem során csak a Hét vezér szoborcsoport és Gábriel szobrának esztétikai rekonstrukciója valósult meg, a szerkezeti elemekkel akkor nem foglalkoztak. A 2021-es, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt végzett munkálatok a felületi tisztításra és az újrapatinázásra korlátozódtak, azonban a szakemberek ekkor szembesültek a korrózió okozta mélyebb szerkezeti problémákkal, melyek veszélyeztették a szobor hosszú távú fennmaradását. Mindezeket követően került sor arra, hogy a Városliget Zrt. a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködve, az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásának köszönhetően, felújítsa a szobrot.