Orbán Viktor: Európa stratégiai hibát követett el

Kapitális stratégiai hibának nevezte az Európai Unió döntését az orosz energiahordozókról való leválásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán elmondott köszöntőjében.

A kormányfő hangsúlyozta: a jelenlegi bizonytalan időszakban nem leválásra, hanem diverzifikációra lenne szükség. Mint fogalmazott, a diverzifikáció az ellátási lehetőségek bővítését jelenti, nem pedig azok szűkítését.

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 15 évben megduplázódott a fegyveres konfliktusok száma a világban. Ennek egyik legfrissebb példája a közel-keleti háború, amelynek gazdasági következményeit szerinte világszerte érzik. Hozzátette: a konfliktus még azoknak az országoknak is komoly problémát jelent, amelyek saját szénhidrogén-készletekkel rendelkeznek.

A miniszterelnök a nemzetközi helyzetet értékelve úgy fogalmazott: Európában egyre nő a bizonytalanság, és a kontinensen „káosz uralkodik”. Szerinte a világ jelenleg mély átalakulási folyamaton megy keresztül, ami új gondolkodásmódot követel.

Orbán Viktor szerint a világgazdaság súlypontja egyre inkább Kelet felé tolódik. A nagy technológiai központok ma már nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg Kelet és Nyugat között, miközben a kritikus ásványkincsek és a hagyományos energiahordozók jelentős része is keleti országok kezében van. Hozzátette: bár a Nyugat jelentősen növelte katonai kiadásait, a keleti országok még gyorsabb ütemben erősítik haderejüket, így a különbség folyamatosan csökken.

A kormányfő szerint a globális átalakulás következményeként egyre több konfliktus alakul ki, amelyek súlyos gazdasági terheket jelentenek. Úgy fogalmazott: Magyarországnak az orosz–ukrán háború miatt elszenvedett gazdasági veszteségei már meghaladták a tízezer milliárd forintot.

Orbán Viktor úgy véli, az európai gazdaságot megrendítette az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus együttes hatása. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az európai gazdaság éves növekedése alig haladja meg az egy százalékot, miközben az Egyesült Államok gazdasága három, Kínáé pedig öt százalékkal bővül.

Szerinte ennek egyik első következménye, hogy Európában ismét megjelent a munkanélküliség növekedése. Példaként Németországot említette, ahol – mint mondta – húszéves rekordot döntött a csődbe ment vállalatok száma, és emelkedik a munkanélküliség. A miniszterelnök úgy véli, ebben jelentős szerepet játszik az olcsó orosz energiahordozókról való leválás.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja szerint ebben a helyzetben Európa érdeke a béke lenne. Úgy látja azonban, hogy az európai vezetők jelenleg olyan politikát folytatnak, amelynek célja Oroszország meggyengítése és legyőzése, nem diplomáciai tárgyalások, hanem a frontvonalon.

A kormányfő kijelentette: Magyarország ezzel szemben békepárti politikát képvisel. Hozzátette, a következő választások egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy marad-e olyan kormány az ország élén, amely képes a háborús irányba haladó európai politikával szemben békepárti kül- és belpolitikát folytatni.

Orbán Viktor beszédében az Egyesült Államok globális szerepére is kitért. Mint mondta, sokan arra számítanak, hogy a republikánusok elveszítik a következő elnökválasztást, és a demokraták visszatérése ismét helyreállítja a korábbi transzatlanti egységet. Szerinte azonban még ebben az esetben sem térne vissza a korábbi világrend, mert Washington már felismerte, hogy a jelenlegi status quo nem szolgálja az érdekeit.

A miniszterelnök szerint az Egyesült Államok most először beszél nyíltan arról, hogy a jelenlegi világrendet meg kívánja változtatni, és ennek megvalósítására konkrét tervei is vannak.

Az ukrajnai háború kapcsán Orbán Viktor azt mondta: Ukrajna abban érdekelt, hogy a konfliktus folytatódjon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország számára az ukrán döntések nem jelentenek kötelezettséget, és arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna egy atomfegyverekkel rendelkező hatalommal áll háborúban.

A miniszterelnök felidézte: Ukrajna négy fő követelést fogalmazott meg az Európai Unió felé. Ezek között szerepel, hogy az EU ismerje el: Ukrajna egész Európa érdekében harcol, biztosítson számára pénzügyi támogatást, mondjon le az orosz energiáról, valamint támogassa az ország uniós csatlakozását.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ezek közül egyik követelést sem támogatja.

A kormányfő kiemelte: Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, amely nem nyújt pénzügyi támogatást Ukrajnának, és ahol szerinte nincsenek megszorító intézkedések. Példaként említette, hogy Magyarországon 11 százalékkal emelkedett a minimálbér.

Véleménye szerint Nyugat-Európában azért vezettek be megszorításokat, mert jelentős összegeket fordítanak Ukrajna támogatására, miközben az ehhez szükséges források egyre nagyobb részét hitelből biztosítják.