Az oroszok tömegesen lőnek vonatokra

Oroszország dróncsapásokkal egyre inkább a vonatokat és a logisztikát veszi célba Ukrajnában. Ennek stratégiai okai vannak.

Az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadások mellett Oroszország az utóbbi időben fokozta az ukrán vasút elleni támadásait is. Például március 8-án egy orosz drón 200 utast szállító vonatot támadott meg Kijev és Szumy városok között.

A drón a mozdonyt találta el; bár senki sem sérült meg, gyorsan pótmozdonyt kellett beszerezni, hogy a vonat folytathassa útját.

Az ukrán vasúttársaság, az Ukrsalisnyzja szerint március eleje óta egyre több mozdony, teherkocsi és speciális berendezés, amelyek az infrastruktúra javítására szolgálnak, válik orosz támadások célpontjává. Ezen túlmenően Oroszország egyre gyakrabban támadja a hidakat és a vasúti depókat is - írja a focus.de.

„A katonai áruk nagy része vasúton szállítják”

Az ukrán vonatok elleni orosz támadások nem egyedi esetek, hanem a logisztika, az export és a katonai ellátás elleni célzott stratégiai támadások – nyilatkozta a Deutsche Welle-nek Pavlo Naroschnyj, katonai szakértő.

Szerinte a támadások elsősorban a mozdonyokat érintik; ezek megbénítják a gazdaságot és jelentősen megnehezítik az ukrán fegyveres erők szállítását.

„A háború hatalmas mennyiségű üzemanyagot, lőszert és felszerelést emészt fel. Mindezt szállítani kell. Ez ugyan közúton is lehetséges, de nagyon drága és gazdaságilag nem ésszerű. Ezért a katonai áruk nagy részét vasúton szállítják” – magyarázza Naroschnyj.

„Minden vonatot megtámadnak. Ha találnak egyet, megtámadják.”

Az orosz drónpilóták megfigyelnek bizonyos vasútvonalakat, megvárják, amíg megjelenik egy vonat, majd megpróbálják eltalálni a mozdonyt.

Ez a vonat legdrágább része, ráadásul a mozdonyok is ritkák. A személyvonatokat is lőnek. „Minden vonatot megtámadnak. Ha találnak egyet, megtámadják” – mondja Naroschnyj.

Az oroszok hálózati rendszert használnak a támadásokhoz

Szakértők szerint a vasútvonalak az ukrán-orosz és az ukrán-belorusz határ mentén, Ukrajna keleti és déli részén, a megszállt területek közelében, valamint a Krím és Odessza felé különösen veszélyeztetettek. Ott a orosz hadsereg hálózati rendszerek segítségével indíthat és irányíthat drónokat.

„A Shahed drónokra telepített hálózati rendszer rádiómodemekből áll, amelyek nemcsak jeleket fogadnak és küldenek, hanem repeaterként és jelerősítőként is működnek. Ezáltal az összes Shahed drón a levegőben rádióval kapcsolódik egymáshoz. Még ha többet is lelőnek közülük, a kapcsolat megmarad. A jeleket egyszerűen továbbítják más Shahed drónok” – magyarázza Serhij Beskrestnow, a kijevi Védelmi Minisztérium drónok és elektronikus hadviselés tanácsadója.

Páncéllemezekkel, úgynevezett „grillekkel” védett mozdonyok

„Több forrásra van szükségünk a légvédelemhez, vagyis szállításokra partnereink részéről és egy „kis” légvédelmi rendszer tényleges kiépítésére” – mondja Ivan Kyrychevskyj, az ukrán Defence Express portál szakértője a Deutsche Welle-nek adott interjúban. Ez alatt gyors, mobil csoportokat ért, hordozható légvédelmi fegyverekkel – ez az, ami valóban működik.

Ugyanakkor a határ- és frontterületeken már régóta különleges biztonsági intézkedéseket hoztak. „Csernyihiv és Szumi régiókban, a Herszon–Mihajliv vonalon a mozdonyokat páncéllemezekkel, úgynevezett „rácsokkal” borítják, és drónhálóval látják el.

Néha konténerkocsikat is elhelyeznek a mozdony és a személykocsik között, hogy robbanás esetén a vonat fő része ne sérüljön meg” – magyarázza Kyrytschewskyj.

„A kérdés az, hogy mennyi pénzre van szükség a teljes vasúti infrastruktúra biztonságának garantálásához.”

Ugyanakkor a katonai szakértők egyetértenek abban, hogy Ukrajnában nincs jelentősen megnövekedett fenyegetés a személyszállításra nézve. Maga a vasúttársaság is kijelenti, hogy alkalmazottai a katonasággal együttműködve figyelik a vasútvonalak feletti légteret. Ha veszélyt észlelnek, a vasúti alkalmazottak megváltoztatják az útvonalat, azonnal evakuálják az utasokat a kocsikból, és további biztonsági intézkedéseket hoznak.

Pavlo Naroschnyi azonban úgy véli, hogy az elektronikus hadviselést ki kell terjeszteni a fő vasútvonalak mentén. „Egyrészt minden vonatot felszerelhetnénk drónelhárító eszközökkel, másrészt stratégiai létesítményeket, például erőműveket, gáz- és villamosenergia-létesítményeket is lefedhetnénk velük. Műszakilag mindez megvalósítható. A kérdés az, hogy mennyi pénzre van szükség az egész vasúti infrastruktúra védelméhez” – mondja Naroschnyi.