A gyermekek száma befolyásolhatja az élettartamot

A finnországi Helsinki Egyetem kutatócsoportja által vezetett legújabb tanulmány szerint az átlagosnál több gyermek születése vagy a gyermekek teljes hiánya rövidebb élettartammal és gyorsabb biológiai öregedéssel jár.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredményeket nem szabad egyéni egészségügyi tanácsnak tekinteni. Inkább egy populáció szintű összefüggésről van szó, amely összhangban áll az evolúciós biológia legújabb elméleteivel.

A disposable soma (test) elmélet például azt állítja, hogy életünk a reprodukció és a túlélés közötti egyensúlyon alapul – ha több erőforrást fordítunk az előbbire, akkor kevesebb marad az utóbbira.

„Az evolúciós biológia szemszögéből az organizmusok korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek, mint például az idő és az energia” – mondja Mikaela Hukkanen biológus, a Helsinki Egyetem kutatója, számol be a ScienceAlert.

„Ha nagy mennyiségű energiát fektetünk a reprodukcióba, az elvonja a test karbantartási és javítási mechanizmusaitól, ami csökkentheti az élettartamot.”

Bár korábbi tanulmányok már megállapították, hogy több gyermek születése alacsonyabb jövedelemmel jár az élet későbbi szakaszában, a legtöbb korábbi kutatás csak egy vagy két változót vett figyelembe – például azt, hogy egy nő hány évesen szülte első gyermekét, vagy hogy összesen hány gyermeke született.

Az új tanulmány kutatói átfogóbb képet alkottak a szülési előzményekről és a halálozásról, 14 836 iker nő adatait elemezve (hogy minimalizálják a genetikai tényezők hatását). 1054 résztvevő alcsoportját biológiai öregedés markereinek vizsgálatára is értékelték.

A résztvevőket hat csoportba osztották aszerint, hogy mikor szültek gyermeket, és egy hetedik csoportot is létrehoztak azok számára, akiknek soha nem született gyermekük. (Hukkanen et al., Nat. Commun., 2026)

Ezeket a résztvevőket hét csoportba sorolták aszerint, hogy hány élő gyermeket szültek és mikor szültek.

Statisztikailag azok az egyének, akik nem szültek gyermeket, vagy akik a legmagasabb csoportba tartoztak, átlagosan 6,8 gyermekkel, rosszabbul teljesítettek a biológiai öregedés és a halálozási kockázat tekintetében.

Azok a nők, akik korán szültek gyermeket, szintén gyorsabb biológiai öregedés és rövidebb élet jeleit mutatták, de ez a különbség többnyire eltűnt, miután más tényezőket, például az alkoholfogyasztást és a testtömeg-indexet (BMI) is figyelembe vették. A gyermektelen nők és a sok gyermeket szült nők esetében azonban az eredmények más tényezők figyelembevétele után is változatlanok maradtak.

A biológiai öregedés és a halálozási kockázat legalacsonyabb mutatói az átlagos gyermekszámmal – körülbelül kettő-három – jellemezhető csoportban és azok között fordultak elő, akik nagyjából 24 és 38 éves koruk között estek teherbe.

Az elmélet nem magyarázza, hogy a gyermektelenség miért járt rosszabb eredményekkel. A kutatók szerint a itt nem mért változók – például a már meglévő egészségügyi állapotok – befolyásolhatják mind a gyermekvállalást, mind az egészséget az idősebb korban.

„Az a személy, aki biológiailag idősebb a naptári koránál, nagyobb halálozási kockázatnak van kitéve” – mondja Miina Ollikainen epigenetikus, a Helsinki Egyetem kutatója. „Eredményeink azt mutatják, hogy az életútbeli döntések tartós biológiai nyomot hagynak, amely már jóval az öregkor előtt mérhető.”

„Néhány elemzésünkben a fiatal korban való gyermekvállalás is összefüggésbe hozható volt a biológiai öregedéssel. Ez is kapcsolódhat az evolúciós elmélethez, mivel a természetes szelekció előnyben részesítheti a korábbi reprodukciót, amely rövidebb generációs időt jelent, még akkor is, ha ez az öregedéssel kapcsolatos egészségügyi költségekkel jár.”

Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a statisztikák nem közvetlen ok-okozati összefüggést mutatnak, csupán egy nagy csoporton belüli összefüggést. Ez az összefüggés felhasználható további biológiai kutatások kidolgozásához és a közegészségügyi stratégiák kialakításához.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy számos más tényező is befolyásolja az élettartamot és a biológiai öregedést. Ezt a tanulmányt más kutatások kontextusában is figyelembe kell venni, amelyek a szülői szerep előnyeit mutatják be.

„Az egyes nőknek ezért nem szabad ezeknek az eredményeknek alapján megváltoztatniuk a gyermekekkel kapcsolatos terveiket vagy kívánságaikat” – mondja Ollikainen.

A kutatás a Nature Communications című folyóiratban jelent meg.

Nagy áttörések. Merész ötletek. Egyenes t