Turisták nélkül maradhat Dubaj?

Dubaj évtizedeken keresztül jelentős légiközlekedési hubként és luxus utazási célpontként pozicionálta magát, most azonban az iráni háború eszkalációja azzal fenyeget, hogy felborítja az egész Közel-Kelet elmúlt időszakban kialakult turisztikai rendszerét.

„Minél tovább tart a jelenlegi háborús konfliktus, annál nagyobb lesz a hatása” – véli Dave Goodger, a Tourism Economics európai, közel-keleti és afrikai ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy „a biztonságérzet, amely a régióba irányuló utazások alapját képezte”, most az erodálódás veszélyével néz szembe.

Elveszhet Dubaj korábbi renoméja?  

Miután Izrael és az Egyesült Államok február 28-án megtámadta Iránt, sorra légtérzárat léptettek életbe az Perzsa-öböl térségében, minek következtében rengetegen rekedtek a régióban, ráadásul az iráni válaszcsapások nemcsak Izrael és az Egyesült Államok térségben lévő katonai bázisai ellen irányultak, hanem támadások értek más célpontokat is, például az Egyesült Arab Emírségekben. 

Többek között Dubaj két luxusszállodája is megrongálódott – írja az Origo. Találat érte az ikonikus, vitorla alakú Burdzs al-Arabot, és a Palm Jumeirah szigeten található Fairmont The Palm hotelben szintén károk keletkeztek. Hala Matar Choufany, a HVS globális vendéglátóipari tanácsadó cég közel-keleti, afrikai és dél-ázsiai elnöke szerint ezeknek a történéseknek az időpontja különösen negatív hatást gyakorol a helyzetre, március és április ugyanis erős szezonnak számít a régióban.

„Ha a bizonytalanság ebben az időszakban csökkenti az utazási kedvet, az aránytalanul nagy hatással jár” – teszi hozzá. A főszezonban elvesztett vendégéjszakákat nehéz teljes mértékben pótolni az év későbbi időszakában.

A konfliktus előtt a régió turisztikai kilátásai igen kedvezőek voltak az idei évre. Goodger ezzel kapcsolatban kiemeli: miközben az Öböl Menti Együttműködési Tanács országaiban (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek) a korábbi prognózisok alapján 2026-ban 8 százalékkal emelkedett volna a vendégek száma, ez már a múlté, ugyanis a mostani események tükrében 11 és 26 százalék közötti visszaesés várható. Ennek mértéke természetesen nagymértékben függ attól, hogy meddig tart az amerikai-iráni háború. 

Ha a konfliktus nem zárul le két hónapon belül, akkor a régióban a turisták száma több mint negyedével csökkenhet.

Nem beszélve a tágabb globális következményekről. A világ légi tranzit forgalmának nagyjából 14 százaléka ezeken a regionális csomópontokon, Dubajon, Abu-Dzabin és Dohán keresztül bonyolódik le.

„Ennek várható hatásait még nem tudtuk teljes mértékben számszerűsíteni, de mindenképpen nagy csapást fog jelenteni a hosszú távú utazásokra, különösen Európa és Ázsia között” – szögezi le  Goodger. A légtérzárlatok arra kényszerítik a légitársaságokat, hogy hosszabb útvonalakat válasszanak, amivel növekszik az üzemanyagfogyasztás, és ez drágábbá teszi az utazást. Az olajpiacon tapasztalható zavarok miatt pedig emelkednek a repülőgép-üzemanyagárak is.

Hogyan lehetne leváltani a dubaji repülőteret?

A jelenlegi bizonytalan helyzet kérdéseket vet fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy hová lehetne átirányítani a hosszú távú légiforgalmat. Alex Pio, a Világbank-csoport vezető turisztikai szakértője és tanácsadója Isztambult javasolta lehetséges helyettesítő hubként, bár hozzáteszi: Dubaj felváltásáról könnyebb beszélni, mint megtenni. Ez ugyanis a világ második legforgalmasabb repülőtere, az atlantai Hartsfield-Jackson után, Doha pedig a tíz legnagyobb között szerepel.

A térség az elmúlt évtizedekben a globális légi közlekedés egyik kulcsközpontjává vált. A közel-keleti repülőtereken 2025-ben összesen 466 millió utas fordult meg, ami a globális légiutasforgalom közel 10 százalékát jelenti.

Dubaj földrajzi fekvése rendkívül kedvező ahhoz, hogy tranzitközpont legyen. 

Ha a háború nem húzódik el hosszan, akkor viszonylag gyors lehet a felépülés.

„Minden nehéz időszak után Dubaj képes volt talpra állni” – hangsúlyozza Waleed Hazbun, az Alabamai Egyetem Politikatudományi Tanszékének közel-keleti tanulmányok professzora. Ez a fajta ellenálló képesség az utazók széles bázisának tulajdonítható.

„Európából, az arab világ minden tájáról, Ázsiából és Indiából is érkeznek utasok a repülőtérre” – mondja a professzor.

Már meg is történtek az első lépések a turisták megtartására, illetve visszacsalogatására. Az Egyesült Arab Emírségek, válságkezelési stratégiája jegyében például megígérte, hogy fedezi a repülőtér-lezárások miatt a térségben rekedt utazók szállásköltségeit. A HVS szakértője, Choufany szerint ez okos lépés, olyan befektetés, amely segít megerősíteni a hosszú távú hitelességet, az ellenálló képességet és a márka erősségét, amelyek kulcsszerepet játszanak a fellendülés felgyorsításában, amint a piaci körülmények stabilizálódna